A perineuronális hálókat már a XIX. század végén leírták, mégis csak az utóbbi néhány évben kezdtek komolyabban foglalkozni velük a kutatók. Ezek a fehérjékből és szénhidrátokból álló szerkezetek az idegsejtek sejttestét és a nyúlványrendszerük bizonyos részeit burkolják. Úgy tűnik, hogy…
Az idegtudományban a gerincvelő mindig csak mint az agy másodhegedűse kerül említésre, viszont az orvosi gyakorlatban már valamivel nagyobb figyelmet kap, hiszen viszonylag gyakran sérül és ez könnyen okozhat életreszóló bénulást. Ezek a sérülések egyelőre sajnos gyógyíthatatlanok, de a legmerészebb…
Az erőltetett úszás teszt már régóta fontos eszköze a depresszióval kapcsolatos állatkísérletes kutatásoknak. Tagadhatatlan, hogy a teszt számos fontos eredményhez segítette hozzá a területet, viszont már a kezdetekben is felmerültek problémák vele. Az utóbbi időben egyre több kutató veti el…
Az optogenetika egyértelműen az utóbbi évek legizgalmasabb módszertani áttörése az idegtudományban. A technika lehetővé teszi, hogy az idegkutatók páratlan térbeli és időbeli pontossággal, lézerek segítségével mesterségesen befolyásolják különböző idegsejtcsoportok működését. Már most is számos fontos eredmény köthető az optogenetikához és…
A Nature folyóirat oldalain közölt új kutatás szerint a halak alvása is szakaszokra bontható, ráadásul ezek a szakaszok kísértetiesen hasonlítanak az emberi alvás két fő szakaszához, a lassú hullámú (mélyalvás) és a gyors szemmozgásos (REM) alváshoz. A lassú hullámú alvást…
A neurodegeneratív betegségek egy része esetében feltehető, hogy az idegsejtpusztulás hátterében az adott betegségre jellemző, normális térszerkezetét elvesztett fehérje felgyülemlésével kialakuló képződmények állnak. Ezek pusztán fizikailag is akadályozhatják az idegsejt normális anyagcseréjét, bár más mechanizmusok is hozzájárulhatnak a neuronok vesztéhez.…
Az agy rendkívül magas tápanyagigényét az idegszövetet átjáró, nagyjából 650 km hosszúságú erezet elégíti ki. A vérben azonban a tápanyagokon kívül más vegyületek is előfordulhatnak és hogy ezek semmiféleképpen ne akadályozhassák az agy működését, az erek és az idegszövet közt…
Egy új vizsgálat szerint a szemmozgások egy bizonyos típusa a figyelem mentális térben történő fókuszálását kísérheti.
A társas viselkedés Williams-szindrómára jellemző sajátosságainak hátterében a mielinizáció génmutáció okozta elégtelensége állhat.
Egy nemzetközi kutatócsoport feltárt egy idegélettani folyamatot, ami az öregedés idegrendszeri hatásainak hátterében állhat.
