A Virginiai Egyetem neuroimmunológiai kutatócsoportja néhány éve mutatta ki, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben vannak nyirokerek a rágcsálók agyhártyájában. Legújabb tanulmányuk szerint a nyirokereknek szerepük van az agyban zajló immunfolyamatokban, elzárásukkal pedig enyhíteni tudták a kísérletileg indukált agyvelőgyulladás tüneteit.
A nyirokrendszernek fontos szerepe van a keringésben és a szervezet védelmében is. A szöveti folyadékot a nyirokkapillárisok veszik fel és a nyirokereken keresztül jut vissza a vénás rendszerbe, az esetleges kórokozók pedig a nyirokcsomókba jutva immunválaszt válthatnak ki. Egészen 2015-ig az volt a hivatalos álláspont, hogy az agynak nincsenek nyirokerei, így a közvetlenül a vénás rendszerbe folyó agy-gerincvelői folyadék látja el a nyirok feladatait. A Virginiai Egyetem kutatói azonban kimutatták, hogy rágcsálóknál az agyszövetbe vagy az agy-gerincvelői folyadékba adott jelzőmolekulák megjelennek a nyaki nyirokcsomókban is, ami a korábbi elképzelések szerint (legalábbis a leírt mennyiségben) nem lenne lehetséges. Az aktuális vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az agy-gerincvelői folyadék közvetlenül kerül be a nyirokrendszerbe – a kettőt elválasztó agyhártya (pókhálóhártya) néhány ponton átjárható lehet.
Újabban számos neurodegeneratív betegségnél (szklerózis multiplex, Parkinson-kór, Alzheimer-kór) került előtérbe az immunrendszer szerepe, több eredmény is arra utal, hogy az immunválasz okozza a velőshüvelyek (szklerózis multiplex) vagy az idegsejtek (Parkinson-kór és Alzheimer-kór) pusztulását. Az immunválasz fontos része a gyulladás, a kutatók pedig a mesterségesen indukált agyvelőgyulladás esetében vizsgálták a nyirokerek szerepét.
A nyirokereket elzárták, hogy kiderüljön milyen hatása van a rajtuk zajló anyagforgalomnak a gyulladás lefolyására. A nyirokerek elzárását a verteprofin nevű szerrel végezték, amit egyébként a nedves makuladegeneráció kezelésében is alkalmaznak. Az anyag a megfelelő hullámhosszú fény hatására oxigéngyököket hoz létre, amelyek károsítják és így elzárják a környező ereket. Az anyagot az agy-gerincvelői folyadékba adták be, majd rövid várakozás után több ponton világították meg lézerrel a nyirokereket. A beavatkozás lecsökkentette a mesterségesen indukált agyvelőgyulladás súlyosságát a kísérleti egereknél.
A nyirokerek elzárása tehát önmagában nem állítja le, azonban úgy tűnik, hogy jelentősen lelassítja az immunfolyamatokat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a nyirokereken keresztül jutnak el az agyba azok a jelzések, amik fokozzák a gyulladást. A nyirokerek elzárásával lelassítható ez a folyamat. Olyan ez, mintha egy csatornarendszerben terjedő fertőzés ellen a vízvételi helyek elzárásával védekezne egy város. A kutatók ezúttal részletesen leírták az egerek agyi nyirokérrendszerét és ezzel az agyi immunfolyamatok egy új szereplőjét tárták fel, ami még hasznos lehet számos neurológiai betegség kezelésében.
