Néhány új eredmény röviden

Ezúttal az áttétes agytumorok és a kettes típusú Gaucher-kór kezelése, illetve a szaglási információk feldolgozása vannak terítéken.

Agytumorok kezelése máriatövissel

File:Milk thistle flowerhead.jpg
Máriatövis (Forrás: Fir0002/Flagstaffotos)

Az áttétes agytumorok a szervezet más területén kialakult tumorsejtek agyba jutásával jöhetnek létre. Ez nem egyszerű feladat a tumorsejtek számára, mivel a vér-agy gáton nehézkes az átjutás, de ha sikerül, akkor hatékonyan képesek osztódni. Egy új kutatás szerint a tumorsejtek körül lévő asztrociták működésének megváltozása kedvez az áttétes tumorok növekedésének. Szerencsére a máriatövisből nyerhető kivonat hatásosan gátolja az asztrociták tevékenységét és jelentősen lelassítja az áttétes agytumorok növekedését. A szer egyébként szájon át adható és viszonylag olcsó, de még további klinikai tesztek szükségesek a most közölt eredmények megerősítéséhez.

Génterápia Gaucher-kór ellen

File:Gene therapy.jpg
Génterápia: elsősorban vírusok segítségével juttatnak géneket a sejtekbe (Forrás: NIH)

A Gaucher-kór egy genetikai rendellenesség, ami a sejtmembránok karbantartásában résztvevő egyik enzimet érinti. A kettes típusú Gaucher-kór tünetei (pl. végtagok merevsége, rendellenes szemmozgás) már néhány hónapos korban jelentkeznek és a betegek többsége a 3 éves kor elérése előtt meghal. A tünetek  feltehetőleg az idegsejtek pusztulásából adódnak, amit az enzim működésképtelensége okoz. Egy új vizsgálatban génterápiával állították helyre az enzim működését egerekben és így a felnőttkort is elérték az állatok. Újabb bíztató eredmény a génterápiában rejlő lehetőségekről.

Szaglás és viselkedés

Az ecetmuslicákban kb. 50 olyan egység (glomerulus) található, ami a szaglási információk feldolgozásában játszik kulcsszerepet. Elvileg ezek kódolják az élőlény által megkülönböztetett szagokat, de mivel már ebből az 50 glomerulusból is csillagászati számú kombináció állítható elő, felmerül a kérdés, hogyan zajlik a kombinációk további feldolgozása az idegrendszerben. Egy új kutatásban azt találták, hogy az ecetmuslicák egy bizonyos agyterületén az egyes idegsejtcsoportok olyan glomerulus kombinációkkal vannak kapcsolatban, amik a hasonló viselkedéseket kiváltó szagokat kódolják. Például a gyümölcsökből felszabaduló alkoholokat és észtereket kódoló glomerulus kombinációk egy jól körülhatárolható sejtcsoporttal vannak kapcsolatban, amik feltehetőleg a táplálék felkutatásában játszanak szerepet. Mindez arra utal, hogy ecetmuslicákban ennek az agyterületnek fontos szerepe van a szagingerek által kiváltott viselkedések létrehozásában.

A kutatásokról részletesebben az Élet és Tudomány következő hetekben megjelenő számaiban, még részletesebben pedig itt, itt és itt olvashattok!