A járás létrehozása a szárazföldi állatok idegrendszerének egyik legalapvetőbb feladata. A járás lényegében a földet érintő végtagok ritmikus mozgása, ami elmozdítja a testet. Az efféle ritmikus mozgások szabályozása viszonylag egyszerű, legalábbis elméletben. Egy új vizsgálat azonban arra mutat rá, hogy…
A molekuláris biológia fejlődése elképesztő lehetőségeket adott a tudósok kezébe, például képesek lettek különféle szervek miniatűr másainak létrehozására is. Ezek a szervecskék segíthetnek a valódi szervek működésének alaposabb megértésében. Ezt a célt szolgálják a cerebrális organoidok, vagyis az „agyacskák” is.…
A neurodegeneratív betegségek olyan sejtszintű folyamatok eredményeképp alakulnak ki, amelyeket máig kevéssé ért a tudomány, éppen ezért ezen betegségek gyógyítása sem lehetséges még napjainkban. A neurodegeneráció hátterében álló molekuláris faktorok feltárása ezért kiemelten fontos cél az idegtudományok terén. Egy új…
A rák még a mai napig a legrettegettebb betegségek egyike. A tumorok számos testtájon kialakulhatnak, így az agyban is, ráadásul az agydaganatok egy része kifejezetten a gyermekeket fenyegeti. A fejlődő idegrendszerben bőven vannak osztódó sejtek, melyeket egy-egy mutáció könnyen tumorsejtté…
A pszichiátriai zavarok kezelésével kapcsolatban az utóbbi idők legfontosabb felfedezése, hogy a ketamin a klasszikus antidepresszánsokhoz képest jóval gyorsabban enyhíti a depresszió tüneteit. A ketamin hatásmechanizmusának vizsgálata ezért fontos kutatási területté vált az idegtudományban és számos labor vetette rá magát…
A pszichológia egyik legfontosabb kutatási iránya azt igyekszik megérteni, mitől lesz igazán hatékony a tanulás. Az eddigi vizsgálatok szerint két tanulási stratégia, a tanulás szétosztása és az előhívás gyakorlása jóval hatékonyabb, mint más módszerek, viszont a tanulók csak ritkán alkalmazzák…
A pszichológia egyik legfontosabb kutatási iránya azt igyekszik feltárni, hogyan lehet a lehető leghatékonyabbá tenni a tanulást. Az elmúlt száz évben két tanulási stratégia bizonyult kimagaslóan hatásosnak, de ezeket egyelőre nem használják gyakran a tanulók. A két stratégia a tanulás…
A Down-szindróma az egyik leggyakoribb genetikai zavar, amely enyhe vagy mérsékelt értelmi fogyatékosságot okoz. Mivel a nyugati társadalmakban egyre későbbre tolódik a szülés időpontja, a Down-szindróma kialakulásának valószínűsége pedig a szülők életkorának növekedésével fokozódik, a Down-szindróma gyakorisága is egyre nagyobb…
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, vagyis az idegrendszer elemeinek pusztulásával jár. Ez a második leggyakoribb ilyen kór, kb. 7 millió embert érint világszerte. A tünetek fokozatosan alakulnak ki, a legjellemzőbbek a mozgatórendszert érintik: remegés, merevség, meglassultság és a járás nehézségei.…
A viselkedés alapvetően azt teszi lehetővé, hogy az élőlények megközelítsék a kellemes dolgokat és elkerüljék a kellemetleneket. Ezt az alapvető megállapítást már az ókori filozófusok is megtették, de hogy hogyan képes erre az idegrendszer az máig foglalkoztatja az idegtudósokat. A…
