You are currently viewing Az intellektuális alázat pszichológiája

Az intellektuális alázat pszichológiája

A világ nagy problémáinak egy része abból származik, hogy emberek csoportjai nem értenek egyet egymással. A felek gyakran teljesen meg vannak róla győződve, hogy csakis az ő álláspontjuk tartható, az ellenkező nézeteket csak buta és gonosz emberek vallhatják magukénak. Az efféle hozzáállás az intellektuális alázat hiányára utal. Az intellektuális alázat lényege, hogy az ember belátja, hogy hiedelmei, tudása nem kizárólagos, végső igazságok, teret ad annak is, hogy akár tévedhet. Napjainkban a társadalmi megosztottság egyre nagyobb problémává kezd válni és egyesek szerint a megoldást az intellektuális alázat társadalmi szintű fejlesztése jelenthetné.

Az intellektuális alázat azt jelenti, hogy az egyén belátja, hogy tudása korlátos és bizonytalan, és hajlandó elfogadni, hogy nem feltétlenül van mindig igaza. A filozófusok az arrogancia és a félénkség közötti arany középútként képzelik el az intellektuális alázatot, aminek az ideális mértéke természetesen helyzetfüggő. Egy ilyen komplikált jelenség vizsgálatához fontos, hogy tisztán legyen definiálva a fogalom, pontosan meg kell határozni, hogy miben különbözik az intellektuális alázat más, kapcsolódó fogalmaktól. Az általános alázatosság és a szerénység különböznek az intellektuális alázattól. Az általános alázatosság az egyén mindenféle jellemzőjével kapcsolatos hiedelmekre vonatkozik, az intellektuális alázat csak a tudásával kapcsolatosakra. A szerénység inkább a társas viselkedésre érvényes, a szerény ember nem akar minden figyelmet a saját erényeire fordítani, ezzel szemben az intellektuális alázat inkább arról szól, hogy az egyén tisztában van saját tudása korlátaival. A perspektíva felvétel lényege, hogy az ember képes alternatív nézőpontokat is magáévá tenni, az intellektuális alázat viszont inkább a saját nézőpont korlátainak belátására utal. A nyitottság már közelebb áll az intellektuális alázathoz, de ez még mindig csak annyit jelent, hogy az egyén elfogadó más nézőpontokkal is, tehát nem az intellektuális alázat lényegét ragadja meg, ami a saját nézőpont tökéletlenségének elismerése.

Az intellektuális alázat kutatása

A pszichológiában ezek alapján egy szűkebb és egy tágabb értelmezés is jelen van napjainkban. A szűkebb értelmezés a metakognícióra helyezi a hangsúlyt: a metakogníció a saját gondolatok elbírálására való képesség. Eszerint tehát az intellektuális alázat főleg a saját hiedelmeink megítélésén múlik. A tágabb értelmezés több tényezőt is figyelembe vesz, például mások hiedelmeinek értékelését, a saját hibák bevallására való hajlamot és az igazság megismerésére való igényt is az intellektuális alázat részének tekinti. A két megközelítésnek megvan a maga előnye és hátránya. A tágabb értelmezés például nem hagyja figyelmen kívül, hogy az intellektuális alázatnak fontos része, hogyan nyilvánul meg a társas környezetben. A szűkebb értelmezés azonban abból a szempontból lehet előnyösebb, hogy könnyebben vizsgálható és kevesebb félreértéshez vezet a használata.

A kutatók általában kérdőívek segítségével mérik az intellektuális alázatot, de vannak olyan kísérleti feladatok is, amelyek alkalmasak erre. Például egy feladat során a résztvevőknek különféle kérdésekre kell válaszolniuk, viszont lehetőségük van más résztvevők segítségét kérni. Abból, hogy milyen gyakran fordulnak másokhoz kiderül, hogy mennyire alázatosak a saját tudásukat illetően. Az efféle feladatok nagy előnye, hogy egy konkrét helyzetben lehet megfigyelni a vizsgálni kívánt viselkedést. A hátrány az, hogy nem tudhatjuk biztosan, hogy a feladat jó modellezi-e a valós helyzeteket, illetve a feladat ismételt teljesítése során egyre kevésbé megbízható az eredmény, hiszen a résztvevő feltehetőleg tudja, mi a mérés célja. A kérdőívezés bevált módszernek számít a pszichológiában, viszont azt tudni kell, hogy itt a kitöltők általában saját magukat ítélik meg adott szempontok szerint, ami főleg a kívánatos tulajdonságok esetében nem teljesen megbízható. Az intellektuális alázatosság esetében csak gyenge-közepes korreláció van az önbevallásos és a társak által adott értékeléseknek.

Az intellektuális alázat legfontosabbnak tartott komponensei (Forrás: Porter és mtsai., 2022 – Nature Reviews Psychology).

Mi befolyásolja az intellektuális alázatot?

Az intellektuális alázat lényege tehát, hogy az ember rugalmas legyen a hiedelmeiben, de számos olyan tényező van, amely ez ellen dolgozik. Ilyen például az ún. konfirmációs részrehajlás: az ember mindig a saját hiedelmét támogató bizonyítékokat keres és az alternatív nézetet támogató tények felett elsiklik a figyelme. Emellett az ember gyakran túlbecsüli, hogy mennyit tud egy adott jelenségről, illetve hajlamos belenyugodni, hogy ha mások is értik, akkor biztosan ő is.

Az intellektuális alázatossághoz az is kell, hogy az ember képes legyen elfogadni némi bizonytalanságot a saját hiedelmeivel kapcsolatban. Ez azonban sokak számára lehet fenyegető, ilyenkor inkább az egyértelmű hiedelmekhez vonzódik az ember és kerüli a ködös, többértelmű elképzeléseket, vagyis kevésbé alázatos intellektuálisan. Fontos megjegyezni, hogy ez elsősorban az olyan hiedelmekre vonatkozik, amelyek alapvető jelentőségűek az ember világképében. A kisebb jelentőséggel bíró hiedelmekkel kapcsolatban könnyebb alázatosnak lenni.

Kulturális hatások is befolyásolják az intellektuális alázatot. Az individualista nyugati társadalmakban kevésbé, míg a kollektivista keleti társadalmakban jellemzőbb. Érdekes módon egy vizsgálat azt is kimutatta, hogy egy kultúrán belül is lehetnek eltérések aszerint, hogy mennyire együttműködő egy adott közösség: az intellektuális alázatosság átlagosan magasabb a jobban együttműködő rizstermesztőknél, mint a többnyire magányosan dolgozó búzatermesztők között Kínában.

Miért fontos az intellektuális alázat?

Az intellektuálisan alázatos személyek sokkal toleránsabbak más vallásokkal, politikai nézetekkel és kevésbé ellenségesek az ezeket valló egyénekkel. Ez azt jelenti, hogy társadalmi szinten az intellektuális alázat csökkentheti a széthúzást, ami napjainkban egyre nagyobb problémát jelent a nyugati világban. Az egyén szintjén is jelentős hatása van: azok a személyek, akik egy-egy társadalmi vita során képesek mindkét fél nézeteit elfogadni, sokkal nagyobb elégedettségről számolnak be az életükben. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy nem csak gonosz és buta emberek aljasságának tartják egy-egy kérdésben az ellenkező álláspontot. Arra is van adat, hogy mások számára is szimpatikusabbak az intellektuálisan alázatos emberek. Végül az intellektuális alázat úgy tűnik, hogy a tanulást is motiválja.

Voltak olyan kutatások is, melyek kifejezetten az intellektuális alázat fejlesztését célozták meg. Ezekből az vonható le következtetésként, hogy amikor az egyén számára egy külső szemlélő szemszögéből világítanak meg egy helyzetet, akkor alázatosabban viselkedik. Más kísérletekben a résztvevők kevésbé becsülték túl az ismereteiket egy hivatalos intézkedéssel kapcsolatban, amikor le kellett írniuk az adott intézkedés lényegét. Egy másik tanulmány szerint a résztvevők alacsonyabb bizonyossággal adtak válaszokat, mikor a válaszadás előtt számításba vették az ismert ismeretleneket, vagyis azt, hogy miről tudják, hogy nem tudják az adott kérdéssel kapcsolatban. Olyan tanulmány is született, melyben pusztán egy rövid szöveg olvasása az intellektuális alázatról fokozta a résztvevők intellektuális alázatát. Végül egy tanulmány eredményei szerint az is fokozhatja az intellektuális alázatot, ha az emberek arról olvasnak, hogy az intelligencia fejleszthető.

Ezek a tanulmányok azonban kis mintákkal készültek és nem lettek még megismételve, ráadásul jellemzően kérdőíves módszerrel mérték az intellektuális alázatot. Sok nyitott kérdés van még tehát az intellektuális alázat jelentőségével és fejleszthetőségével kapcsolatban, azonban, ha valóban csökkentheti a polarizáltságot, az extremizmust, vagy akár az összeesküvéselméletek terjedését és fokozhatja a tanulás iránti vágyat, akkor nincs is fontosabb, mint felfedezni, hogyan is működik.

Ez a cikkem az Élet és Tudomány 2022/32. számában jelent meg, az Agyi aktualitások rovatban.

Forrás

Predictors and consequences of intellectual humility | Nature Reviews Psychology

Vélemény, hozzászólás?