Néhány évtizeddel ezelőtt még közismert ténynek számított, hogy a felnőtt agyban már nem keletkeznek új idegsejtek, vagyis nincs neurogenezis. Az utóbbi időkben azonban már egyre több eredmény született, amik összességében tarthatatlanná tették ezt az álláspontot. Egy új vizsgálat is ezt…
Talán már közhelynek számít, de az emlékezetünk hozza létre a világunkat, az emlékezet adja azt a keretet, amiben a jelent értelmezni tudjuk. A kognitív idegtudomány azon ágát, amely az emlékezettel foglalkozik újabban gyakran emlékezetkutatásként aposztrofálják, ez a terület azonban főleg…
Az éberség az állatok egyik legfontosabb jellemzője, a viselkedést, és akár a mentalizációt is lehetővé tévő idegrendszeri állapot. Szabályozásának mikéntje éppen ezért régóta az agykutatás egyik alapkérdése. Egy nemrég publikált kísérletsorozatnak köszönhetően erről a folyamatról derültek ki újabb részletek. Az…
Az utóbbi években egyre több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amely arra utal, hogy a szinukleinopátiák, mint például a Parkinson-kór, valójában prionbetegségek. A prionbetegségeket olyan hibás térszerkezetű fehérjék okozzák, melyek képesek az azonos típusú, normális fehérjék térszerkezetét is elrontani és…
Az övtekervényt egyesek a kognitív idegtudomány Rorschach-tesztjének nevezik, mivel számos különböző kognitív funkcióhoz köthető, vagyis minden kutatócsoport „azt lát bele, amit akar”. Ez az állítás főleg az övtekervény elülső részére igaz, jelenleg is több különböző modell létezik, melyek valamelyest eltérő…
A gliasejteket a közelmúltban még az idegrendszer térkitöltő, támasztó sejtjeiként emlegették (erre utal a név is, ami konkrétan ragasztót jelent görögül), de újabban egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy valójában az idegrendszer működésének fontos szereplői. Egy új tanulmány szerint például…
Manapság kevesen szállnának vitába azzal az állítással, hogy az agy a legösszetettebb fizikai rendszer, amiről az emberiségnek tudomása van. Ez a bámulatos komplexitás lényegében az egyedfejlődés korai szakaszában jön létre, amikor az újonnan keletkezett idegsejtek apró gömböcökből dúsan elágazó, amorf…
A gliómák az idegrendszer támasztósejtjeiből (gliasejtek) kialakuló rosszindulatú daganatok. Nagyjából minden 100 000 ember közül 3-nál alakul ki ilyen tumor, ami általában már a diagnózist követő első 5 éven belül halált okoz. Az utóbbi néhány évben sok fontos eredmény látott napvilágot…
A dopamin egy nagy jelentőségű neurotranszmitter, amely feltehetőleg központi szereppel bír a mozgásban, a szokások kialakításában és a jutalmak elérésének motiválásában, illetve az ezekkel kapcsolatos tanulásban. A dopaminnal kapcsolatos biokémiai folyamatok között azonban van egy, aminek jelentősége egyelőre homályba burkolózik:…
A táplálékfelvétel szabályozása alapvető jelentőségű idegrendszeri funkció minden állatnál. Ennek ma már viszonylag sok részletét ismerjük, azonban még így sem mondhatjuk, hogy teljesen feltárt lenne a folyamat. Egy amerikai kutatócsoport most egy újabb részletre derített fényt: a vékonybél telítődésére aktiválódó…
