Robot alkalmazásával ért el bíztató eredményeket autizmus-spektrum zavaros gyerekek szociális készségeinek fejlesztésében egy amerikai kutatócsoport. Munkájukról a Science Robotics lapjain megjelent cikkükben számoltak be.
2017-ben volt a Parkinson-kór leírásának 200. évfordulója. Az azóta eltelt időben számos előrelépés történt a betegség megértésével és kezelésével kapcsolatban, a következőkben ezeket tekintjük át nagyvonalakban.
Az utóbbi években egyre több tanulmány foglalkozik a viselkedésben megmutatkozó egyéni különbségek idegrendszeri alapjaival. A legújabb eredmények szerint azonos génállományú, azonos környezetben nevelt állatoknál is megjelenhetnek ezek a különbségek és a társas élmények hatása is alapvető.
Ezúttal az áttétes agytumorok és a kettes típusú Gaucher-kór kezelése, illetve a szaglási információk feldolgozása vannak terítéken.
Két hónapja jelent meg egy áttekintő cikk a Nature Reviews Neuroscience-ben, ami a légzés idegrendszeri alapjait tárgyalta. Ami kicsit meglepő, hogy ma sem tudjuk pontosan, hogyan hozza létre az agy ezt a ritmikus viselkedési elemet.
Egy kutatócsoport az extra végtagok irányíthatóságát vizsgálta, frissen publikált kísérletükben a résztvevők egy robotikus kart irányítottak miközben saját kezeikkel egy másik feladatot végeztek.
Walter Rudolf Hess 1949-ben kapta meg az orvostudományi Nobel-díjat, a köztiagy funkcionális szerveződésével kapcsolatos munkájáért. A kísérletek során kutatócsoportja elektródákkal stimulálta a köztiagy különböző pontjait macskákban, rendkívül látványos eredményekkel.
Egy kanadai kutatócsoport a legmodernebb géntechnológiai módszerek segítségével hívott elő fiatalkorban elraktározott és azóta elfelejtett emlékeket egerekben.
A tüsszentést egyesek talán természetfeletti jelnek, mások egyszerű reflexnek tartják. A XIX. századi fiziológia számára zavarba ejtő jelenséggel kapcsolatban máig vannak megválaszolatlan kérdések.
Egy mesterséges Alzheimer-kór modell, az alvásnyomás molekuláris biológiájának részletei és egy új elképzelés a tudatkutatásban.
