A világ nagy problémáinak egy része abból származik, hogy emberek csoportjai nem értenek egyet egymással. A felek gyakran teljesen meg vannak róla győződve, hogy csakis az ő álláspontjuk tartható, az ellenkező nézeteket csak buta és gonosz emberek vallhatják magukénak. Az…
A kulturális jelenségek az emberi elme szüleményei és az sem kétséges, hogy a kultúrákon keresztül talán az emberi elmét is jobban megérthetjük. Az efféle vizsgálatok azonban nem tartoznak napjaink agykutatásának fősodrához. Az utóbbi időben azonban egyre több beszámoló jelenik meg…
Az emlékekre gyakran gondolunk úgy, mint fotókra vagy videófelvételekre, amiket az agyunk rögzít. A valóság viszont az, hogy az emlékek jóval képlékenyebbek, mint ezek a közismert médiumok. Az emlékek szinte állandó változásban vannak, a használatuk alapján meghatározott fontosságuk dönti el,…
A kognitív idegtudomány többféle nézőpontot ötvöz az agyműködés megértése céljából. Az idegtudomány mibenléte nem kérdés, nyilvánvaló, hogy az idegrendszer biológiájával kapcsolatos vizsgálatokat foglalja össze, hozza egy ernyő alá. Az már talán kevésbé közismert, hogy mire is utal a „kognitív” szó…
Bármi történik is a fejünkben, azt legalább két különböző szinten igyekszik értelmezni a tudomány. Az egyik a biológiai szint: milyen folyamatok zajlanak az agyban? A másik a mentális szint: milyen folyamatok zajlanak az elmében? Ez a kettő minden bizonnyal összefügg,…
Az övtekervényt egyesek a kognitív idegtudomány Rorschach-tesztjének nevezik, mivel számos különböző kognitív funkcióhoz köthető, vagyis minden kutatócsoport „azt lát bele, amit akar”. Ez az állítás főleg az övtekervény elülső részére igaz, jelenleg is több különböző modell létezik, melyek valamelyest eltérő…
A kognitív idegtudomány talán egyik legizgalmasabb felfedezése az ún. alapértelmezett hálózat (’default network’ vagy ’default mode network’) volt, az ezredforduló előtt néhány évvel. Az agyi vérátáramlás valós idejű mérésének lehetősége hatalmas löketet adott a területnek és ehhez a hullámhoz köthető…
Egy új vizsgálatban a fogalmak gyakoriságfüggő megváltozásával foglalkoztak a Harvard Egyetem pszichológusai.
