Modellek a fejben?

A kognitív idegtudomány többféle nézőpontot ötvöz az agyműködés megértése céljából. Az idegtudomány mibenléte nem kérdés, nyilvánvaló, hogy az idegrendszer biológiájával kapcsolatos vizsgálatokat foglalja össze, hozza egy ernyő alá. Az már talán kevésbé közismert, hogy mire is utal a „kognitív” szó…

COVID-19: delírium és demencia?

Noha a legtöbben már nagyon unják a koronavírust, sajnos még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés vele kapcsolatban. Ezek között a legkényelmetlenebbek a vírusfertőzés hosszú távú hatásaira vonatkoznak. Azt már biztosra vehetjük, hogy a súlyos lefolyású fertőzés rendkívül gyakran jár…

Neurológiai tünetek együttjárása a szkizofréniával

A szkizofrénia az egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar és éppen ezért kutatják intenzíven már évtizedek óta. A szkizofréniával kapcsolatos eredmények száma óriási, mégis rengeteg kérdés megválaszolatlan még ezzel a titokzatos betegséggel kapcsolatban. Brit kutatók például a szkizofréniát kísérő enyhe neurológiai tüneteket…

A talamusz és a munkamemória

A talamusz és a munkamemória közötti kapcsolat megléte 2017-ben vetődött fel, ezúttal pedig egy újabb bizonyítékot találtak rá amerikai kutatók. A vizsgálatukat egy genetikai módszerre alapozták, melyet általában a szervezetre jellemző mennyiségi tulajdonságokat meghatározó gének feltárására használnak. A kutatók a…

Agyi térképészet

Nagy múltra tekint vissza az a gondolat, hogy az agy különböző területei különböző funkciók szolgálatában állnak. Számos próbálkozás volt már arra, hogy a kutatók feltárják a teljes agy funkcionális „térképét”. Egyelőre viszont még nincs olyan módszer, amivel lehetséges volna élő…

Transzplantációval az idegsejtpusztulás ellen?

Noha az amiotrófiás laterálszklerózis kifejezés nem biztos, hogy mindenki számára ismerős, Stephen Hawkingról és a jegesvödör-kihívásról talán már többen asszociálnak erre a betegségre. Az amiotrófiás laterálszklerózis egy neurodegeneratív betegség, mely az izmokat beidegző idegsejtek pusztulásával és ennek következtében izomsorvadással jár…

Hogyan képeződnek le a dolgok az elmében és az agyban?

Bármi történik is a fejünkben, azt legalább két különböző szinten igyekszik értelmezni a tudomány. Az egyik a biológiai szint: milyen folyamatok zajlanak az agyban? A másik a mentális szint: milyen folyamatok zajlanak az elmében? Ez a kettő minden bizonnyal összefügg,…

Génkifejeződéstől a viselkedésig

A biológiában minden mindennel összefügg. A sejtek génkifejezése meghatározza a működésüket, a sejtek, pontosabban az idegsejtek, működése pedig meghatározza a viselkedést. A génkifejeződés szabályozása sokrétű, számos részfolyamat közbenjárásával valósul meg. Az idegsejtek génkifejeződésének megváltozása végső soron az állat viselkedésének szintjén…

Miért és hogyan tegyük fénnyel ingerelhetővé a majomagyat?

Napjaink idegtudományi eszköztárának egyik legérdekesebb eleme az optogenetika. Ez a módszer géntechnológiai eljárásokra épít, melyek lényege, hogy fényérzékennyé teszik a kísérleti állatok agyának bizonyos sejtjeit. Páratlan pontossággal lehet így irányítani a kísérleti állatok agyának működését, ez pedig már eddig is…

Úttörő módszer az állati viselkedés mérésében

A kísérleti állatok viselkedése központi jelentőségű az idegtudományban, hiszen az idegrendszer legfontosabb feladata a viselkedés létrehozása. A viselkedés mérésére rendelkezésre álló módszerek azonban vagy csak a viselkedés egy apró szeletéről szolgálnak információval, vagy túl elnagyoltan írják le a magatartást. Egy…