Egy kanadai kutatócsoport olyan idegsejtek meglétét mutatta ki a bazális ganglionokban, amelyek a döntéshozás sürgősségét jelzik. A kognitív idegtudományi kutatások arra a feltevésre épülnek, hogy az idegrendszer működése és a kogníció szorosan összefüggnek. A kogníció magába foglal minden olyan mentális…
Egy kínai kutatócsoport a versengés idegrendszeri hátterével kapcsolatos kísérletei során azt találta, hogy a győztes állatok idegrendszerében bekövetkező változások hozzájárulnak ezek további sikereihez.
Már lassan egy hónapja volt a Szegedi Pszichológus Hallgatók Egyesülete által szervezett XVII. Forum Humanum, ahol beszéltem egy órácskát az agykutatás jelenkoráról. Kipofoztam kicsit a diasort, hogy kommentár nélkül is követhető legyen. Nézzétek meg, ha akarjátok!
Mi köze a veszettségnek az agykutatáshoz? Egyrészt a betegség jellegzetes tünetei az agyműködés megváltoztatása révén alakulnak ki, másrészt a veszettségvírus hasznosnak bizonyult az agyterületek összeköttetéseinek feltérképezésében is.
A szerelem az idegtudósnak az egekbe magasztalt társas kötődés, amit lényegében a földipockok is átélnek.
A múlt héten átnéztük, hogyan vált az idegrendszer éber állapotból alvásba és vissza, ezúttal pedig azt tekintjük át, hogy miket tudunk azokról a folyamatokról amelyek időzítik ezeket az állapotváltozásokat.
Az elalvás és a felébredés az agyműködés radikális megváltozásával járnak, ezeket a változásokat pedig egyrészt kivitelezni, másrészt időzíteni kell. Ebben a rövid írásban az alvás és az ébrenlét idegrendszeri alapjait tekintjük át.
Ezzel a címmel tartottam egy előadást a BME-n a Kutatók Éjszakája keretein belül 2018 Szeptember 28.-án – alább röviden összefoglalom, hogy miket mondtam.
Magyarországon évente kb. 200 ember szenved el gerincsérülést és ezek egy része maradandó károsodást okoz. Napjainkban szerencsére több szálon is folyik a tünetek enyhítését célzó módszerek kutatása, egy amerikai kutatócsoport például őssejtek programozásával hozott létre egy implantátumot a gerincsérülés kezelésére.
Az agykéreg az emlősagy legnagyobb kiterjedésű része, aminek fontos szerepe van például az érzékelésben, gondolkodásban és a mozgásban is. Az összes agyterület közül az agykéreg mutatja a legnagyobb strukturális különbségeket a fajok között, ezért feltehető, hogy evolúciós változásainak fontos szerepe…