A szkizofrénia az egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar és éppen ezért kutatják intenzíven már évtizedek óta. A szkizofréniával kapcsolatos eredmények száma óriási, mégis rengeteg kérdés megválaszolatlan még ezzel a titokzatos betegséggel kapcsolatban. Brit kutatók például a szkizofréniát kísérő enyhe neurológiai tüneteket…
A talamusz és a munkamemória közötti kapcsolat megléte 2017-ben vetődött fel, ezúttal pedig egy újabb bizonyítékot találtak rá amerikai kutatók. A vizsgálatukat egy genetikai módszerre alapozták, melyet általában a szervezetre jellemző mennyiségi tulajdonságokat meghatározó gének feltárására használnak. A kutatók a…
Nagy múltra tekint vissza az a gondolat, hogy az agy különböző területei különböző funkciók szolgálatában állnak. Számos próbálkozás volt már arra, hogy a kutatók feltárják a teljes agy funkcionális „térképét”. Egyelőre viszont még nincs olyan módszer, amivel lehetséges volna élő…
Noha az amiotrófiás laterálszklerózis kifejezés nem biztos, hogy mindenki számára ismerős, Stephen Hawkingról és a jegesvödör-kihívásról talán már többen asszociálnak erre a betegségre. Az amiotrófiás laterálszklerózis egy neurodegeneratív betegség, mely az izmokat beidegző idegsejtek pusztulásával és ennek következtében izomsorvadással jár…
Bármi történik is a fejünkben, azt legalább két különböző szinten igyekszik értelmezni a tudomány. Az egyik a biológiai szint: milyen folyamatok zajlanak az agyban? A másik a mentális szint: milyen folyamatok zajlanak az elmében? Ez a kettő minden bizonnyal összefügg,…
A biológiában minden mindennel összefügg. A sejtek génkifejezése meghatározza a működésüket, a sejtek, pontosabban az idegsejtek, működése pedig meghatározza a viselkedést. A génkifejeződés szabályozása sokrétű, számos részfolyamat közbenjárásával valósul meg. Az idegsejtek génkifejeződésének megváltozása végső soron az állat viselkedésének szintjén…
Napjaink idegtudományi eszköztárának egyik legérdekesebb eleme az optogenetika. Ez a módszer géntechnológiai eljárásokra épít, melyek lényege, hogy fényérzékennyé teszik a kísérleti állatok agyának bizonyos sejtjeit. Páratlan pontossággal lehet így irányítani a kísérleti állatok agyának működését, ez pedig már eddig is…
A kísérleti állatok viselkedése központi jelentőségű az idegtudományban, hiszen az idegrendszer legfontosabb feladata a viselkedés létrehozása. A viselkedés mérésére rendelkezésre álló módszerek azonban vagy csak a viselkedés egy apró szeletéről szolgálnak információval, vagy túl elnagyoltan írják le a magatartást. Egy…
A lábak bárhova elvisznek, a kezek bármit megragadnak. A végtagok jelentőségének hangsúlyozása talán kissé furán hat, de ez csak azért van, mert alapvető részei az emberi testnek. Éppen ezért tragikus, ha az ember elveszti egy végtagját. A végtagokat már az…
A madarak agyát sokáig alábecsülték az idegtudósok, de ezt a tévedést az utóbbi időkben napvilágot látott eredmények a felszínre hozták. A madarak egyes fajai olyan kognitív képességekről tettek tanúbizonyságot, melyeket csak a legintelligensebb emlősöknél mutattak ki korábban. A madarak viselkedésének…
