A kognitív idegtudomány talán egyik legizgalmasabb felfedezése az ún. alapértelmezett hálózat (’default network’ vagy ’default mode network’) volt, az ezredforduló előtt néhány évvel. Az agyi vérátáramlás valós idejű mérésének lehetősége hatalmas löketet adott a területnek és ehhez a hullámhoz köthető…
A rágcsálók agyának tapintásért felelős agykérgi területén van egy speciális alegység, amit „barrel”, vagyis hordó kéregnek neveznek. Az agykéreg ezen részének szövettani metszetein hordókra emlékeztető alakzatokat lehet felfedezni, melyek a bajuszszőrökből érkező információt dolgozzák fel. Mivel az ember nem rendelkezik…
A képzelet talán az emberi lét egyik alappillére, megannyi korszakalkotó felfedezést és műremeket adott az emberiségnek. A képzelet az agykutatókat is vizsgálódásra sarkallja, sőt magát a képzeletet is tanulmányozzák. Ez a kutatási irányzat nem épp új keletű, már a XIX.…
Az élő szervezet szempontjából a hőmérséklet központi fontosságú változó, a sejteket felépítő molekulák stabilitása és működése múlik rajta. Az élőlények számára ezért alapvető a szervezet hőmérsékletének élhető határok között tartása. Ehhez számos különböző stratégiát használnak, melyekben az a közös, hogy…
A perineuronális hálókat már a XIX. század végén leírták, mégis csak az utóbbi néhány évben kezdtek komolyabban foglalkozni velük a kutatók. Ezek a fehérjékből és szénhidrátokból álló szerkezetek az idegsejtek sejttestét és a nyúlványrendszerük bizonyos részeit burkolják. Úgy tűnik, hogy…
Az idegtudományban a gerincvelő mindig csak mint az agy másodhegedűse kerül említésre, viszont az orvosi gyakorlatban már valamivel nagyobb figyelmet kap, hiszen viszonylag gyakran sérül és ez könnyen okozhat életreszóló bénulást. Ezek a sérülések egyelőre sajnos gyógyíthatatlanok, de a legmerészebb…
Az erőltetett úszás teszt már régóta fontos eszköze a depresszióval kapcsolatos állatkísérletes kutatásoknak. Tagadhatatlan, hogy a teszt számos fontos eredményhez segítette hozzá a területet, viszont már a kezdetekben is felmerültek problémák vele. Az utóbbi időben egyre több kutató veti el…
Az optogenetika egyértelműen az utóbbi évek legizgalmasabb módszertani áttörése az idegtudományban. A technika lehetővé teszi, hogy az idegkutatók páratlan térbeli és időbeli pontossággal, lézerek segítségével mesterségesen befolyásolják különböző idegsejtcsoportok működését. Már most is számos fontos eredmény köthető az optogenetikához és…
A Nature folyóirat oldalain közölt új kutatás szerint a halak alvása is szakaszokra bontható, ráadásul ezek a szakaszok kísértetiesen hasonlítanak az emberi alvás két fő szakaszához, a lassú hullámú (mélyalvás) és a gyors szemmozgásos (REM) alváshoz. A lassú hullámú alvást…
A neurodegeneratív betegségek egy része esetében feltehető, hogy az idegsejtpusztulás hátterében az adott betegségre jellemző, normális térszerkezetét elvesztett fehérje felgyülemlésével kialakuló képződmények állnak. Ezek pusztán fizikailag is akadályozhatják az idegsejt normális anyagcseréjét, bár más mechanizmusok is hozzájárulhatnak a neuronok vesztéhez.…
