Az inzuláris kéreg neve arra utal, hogy ez az agykérgi terület a külső felszín alá besüppedve alkot egy kis szürkeállományi szigetet a fehérállomány tengerében. A területet elsősorban az interocepcióhoz szokták kötni, ami tulajdonképpen a szervek állapotának érzékelésére utal. Interocepció például a légzés vagy a szívritmus érzékelése. Az interocepciónak fontos szerepe van az érzelmek megélésében, számos érzelmi zavarban jellemző az interocepció mutatóinak megváltozása. Egy új vizsgálat szerint az interocepciónak az érzelmi reakciók korrigálásában is központi szerepe van. Ha egy inger többé már nem veszélyes, akkor már nem érdemes félni tőle, ezt pedig az inzula teszi lehetővé.
Az interocepció tulajdonképpen a testet jellemző változók érzékelését takarja. Minden, ami a testben történik és érzékelhető, az interocepció területéhez tartozik. Például a vér oxigénkoncentrációjának lecsökkenése, vagy a szívritmus felgyorsulása, sőt maga a fájdalomérzékelés is interoceptív folyamatok. Ezzel szemben a külvilág érzékelését exterocepciónak nevezzük, ide sorolható például a látás, hallás, stb. Az interocepció szerves részét képezi az ember érzelmi életének és így gyakorlati szempontból is nagyon jelentős. Az érzelmek megélését jelentősen befolyásolják a testben zajló folyamatok, melyek az interocepció folyamatának köszönhetően tudatosulhatnak.
A félelem során például tudatosulhat az emberben, hogy gyorsabban ver a szív, szaporább a légzés, vagy, hogy izzadni kezd. Ezek az interoceptív jelenségek mind hozzátartoznak a félelem megéléséhez, ugyanakkor a félelmi reakció szabályozásában is részt vesznek. Ha jól működik az érzelmi szabályozás, akkor egy eltúlzott félelmi reakciót hamar elnyom a rendszer. Elképzelhető például, hogy az ember aggódik egy nyilvános szereplés miatt, azonban mikor belekezd a beszédbe, minden rendben megy, kiderül, hogy nincs ok a félelemre. Ekkor az érzelmi szabályozás feladata, hogy a testi reakciókat hozzáigazítsa a helyzet újraértékelt rizikójához, vagyis lecsökkentse például a szívfrekvenciát.
Az is elképzelhető, hogy egy sötét utcán sétálva kicsit megijed az ember, amikor feltűnik szemben egy alak. Tegyük fel, hogy közelebb érve a másik rablással próbálkozik. Ekkor minden oka megvan az embernek az intenzív stressz reakcióra, talán harc vagy menekülés következik. Az érzelmi szabályozásban érdekelt idegrendszeri hálózatnak fel kell tehát kapcsolnia a stressz reakció intenzitását, hogy elég vér kerüljön az izmokba a veszély elhárításához. Egy német kutatócsoport új vizsgálatában azt találta, hogy az inzuláris kéregnek kitüntetett szerepe van a félelem testi és viselkedéses megnyilvánulásainak szabályozásában és ehhez legalább részben interoceptív folyamatok szolgáltatják a szükséges információt.
Az inzuláris kéreg
Az inzuláris kéreg tulajdonképpen a homloklebeny és a halántéklebeny közötti hasíték (oldalsó árok) mögött helyezkedik el. Ha boncolás során ezt a két lebenyt a hasíték mentén elhúzzák egymástól, akkor újabb agykérgi terület tűnik fel, ezt nevezzük inzuláris kéregnek. A terület közvetlen kapcsolatban van számos olyan agytörzsi sejtcsoporttal, melyek a szervektől érkező jeleket fogadják. Emiatt az inzuláris kéreg interocepcióban betöltött szerepe már régen felvetődött és azóta számtalan vizsgálat erősítette meg az elképzelést. Az inzuláris kéreg például fokozott aktivitást mutat, amikor a kísérleti személyek a saját szívverésüket figyelik vagy amikor a tápcsatornájuk telítettségét érzékelik.
Az inzula finomhangolja a vészreakciót
A kutatók egy klasszikus kísérleti elrendezést használtak, a félelmi kondicionálást. Ebben az elrendezésben a kísérleti állat mindig egy hangot hall, mielőtt egy pillanatra áramot vezetnek a ketrece aljába. Az állat hamarosan megtanulja, hogy a hang rosszat jelent és mivel elmenekülni nem tud az áramütéstől, megdermed. Ez az ún. dermedési reakció a félelem viselkedéses megnyilvánulása, emellett természetesen egy sor testi folyamat is beindul, például gyorsul a szívverés és növekszik a vérnyomás. Egy idő után a hang maga is kiváltja ezeket a reakciókat, azonban ha elég sokszor jelenik meg a hang az áramütés nélkül, akkor szépen lassan alábbhagy a félelmi reakció. Ezt nevezik kioltásnak. A kioltás jól modellez olyan helyzeteket, amikor egy inger már nem jelez többé veszélyt: a háborúból hazatérve egy hangos durranás már nem golyózáport jelez, hanem mondjuk egy ajtó becsapódását.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja a kioltást az inzuláris kéreg. Először gyenge áramütéssel kondicionálták a kísérleti állatokat, majd mesterségesen (optogenetikai úton) gátolták az inzuláris kéreg aktivitását. Azt találták, hogy a beavatkozás felgyorította a kioltás folyamatát, vagyis a dermedési reakció időtartama gyorsabban csökkent, mint általában. Érdekes módon azonban amikor ugyanezt a kísérletet megismételték erős áramütéssel kondicionált állatokkal is, akkor ellentétes eredményt kaptak: az inzuláris kéreg gátlása lassította a kioltást. A kutatók további vizsgálatokkal kimutatták, hogy az inzula gátlásának hatása tulajdonképpen a félelmi reakció intenzitásától függ: ha a dermedési reakció hosszabb, akkor a gátlás lassítja a kioltást, ha a dermedés rövidebb, akkor gyorsítja.
A dermedési reakció együttjár az interoceptív jelek jelentős megváltozásával, ezek a jelzések pedig a bolygóidegen keresztül továbbítódnak az agyba. A kutatók azt feltételezték, hogy az inzuláris kéreg a bolygóidegből kapott információ alapján korrigálja az érzelmi reakció intenzitását. Ennek a feltevésnek a tesztelésére a kísérleti egerek egy részének egy készüléket ültettek be a bolygóideg közvetlen közelébe, amivel meg tudták zavarni a bolygóideg normális jeladását. Ez a beavatkozás szintén a kioltás lelassulását okozta az intenzív dermedéses esetekben, illetve a kioltás felgyorsulását, amikor enyhébb volt a dermedési reakció. Ezek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az inzuláris kéregben összegződnek a vészhelyzetre vonatkozó információk, az áramütést jelző hang és a dermedési reakció okozta testi változások, majd ezek fényében az inzula finomhangolja a vészhelyzet súlyosságának megítélését.

Óvatosnak kell lenni a bolygóideg ingerlésével
Az új eredmények kiemelkedően fontosak az inzuláris kéreg működésével kapcsolatos elméleti munkában. A terület egyértelműen fontos szerepet játszik a viselkedés magasabb rendű szabályozásában, de még közel sem teljesen világos, hogy pontosan hogyan. A vizsgálatnak azonban az érzelmi zavarokra vonatkozó implikációi is vannak.
Az inzuláris kéreg funkcionális jelentősége abban rejlik, hogy fontos szerepet játszik az interocepcióban. Az interocepciót számos pszichiátriai zavarral, főleg érzelmi zavarokkal hozták összefüggésbe. Úgy tűnik, hogy például a szorongásos zavaroknál fontos tényező az interoceptív jelekre való fokozott figyelem, ami végső soron szélsőséges szorongásos reakciókat szül. Éppen ezért vetődött fel a szorongás kezelésének lehetőségeként a bolygóideg ingerlése.
A bolygóideg ingerlése azonban nem aratott átütő sikert a szorongásos zavarok kezelésében. Egy tanulmányban például a 11 résztvevőből 4 év elteltével csak 4-nél hozott kimutatható javulást a beavatkozás. Ez az új tanulmány felveti, hogy talán nem is lehet sokkal jobb arányra számítani, elvégre a bolygóideg ingerlése egyes esetekben kifejezetten rontotta a kioltás hatékonyságát, vagyis éppenogy fokozta azokat a testi folyamatokat, amelyeknek a lecsökkentését hivatott elérni. Talán alaposabb szűrővizsgálatok segítségével meg lehetne határozni, hogy mely betegeknél hozhat pozitív hatást a bolygóideg ingerlése és így valóban hasznos kezeléssé válhatna.
A szakértők szerint az eredmény egyébként az interoceptív figyelem jelentőségét is hangsúlyozza. Ha az egyén képes pontosan felmérni az érzelmek testi megnyilvánulásaiból származó jeleket, az hozzájárulhat az érzelmi folyamatok jobb szabályozásához. Az interoceptív figyelem fejlesztésére egyébként több módszer is rendelkezésre áll, melyek közül talán a meditáció különböző formáit a legegyszerűbb gyakorolni.
Meditáció
A meditáció lényege, hogy mozdulatlanul, a külső ingereket kizárva fókuszáljunk a testünk jeleire, például a légzés ritmusára. A gyakorlathoz egy sor pozitív élettani változás köthető, melyek feltehetőleg jelentősen hozzájárulnak a mentális egészség megőrzéséhez.
Ez a cikkem az Élet és Tudomány 2021/51-52. számában, az Agyi aktualitások rovatban jelent meg.