You are currently viewing Elektroakupunktúra: működik?

Elektroakupunktúra: működik?

Az akupunktúra a tradicionális kínai orvoslás egyik legközismertebb módszere. A kezelés során vékony tűket szúrnak az ember testének bizonyos pontjaiba. Az akupunktúrát számos panaszra javasolják, az utóbbi időben pedig tudományos bizonyítékok is alátámasztották, hogy a fájdalom kezelésében valóban hasznos lehet. Az akupunktúra hatékonyságával kapcsolatban vannak ugyan aggályok, ám egyre több eredmény támogatja, hogy az elektromos ingerlésre építő változatának számottevő hatása van az idegrendszer működésére. Az elektroakupunktúra talán bekerülhet a nyugati orvoslás eszköztárába is.

Az akupunktúrának legalább két évezredes hagyománya van Kínában. Vannak régészeti leletek az időszámítás előtti második századból, melyek arra utalnak, hogy ekkor már alkalmazták a módszert. Egy kínai herceg sírjában találtak aranyból és ezüstből készült akupunktúrás tűket. Egyesek szerint azonban a módszer sokkal mélyebben gyökerezhet. Az egyik leghíresebb természetes múmia testén lévő tetoválások ugyanis gyanúsan egybeesnek azokkal a pontokkal, amelyekbe az akupunktúrás kezelések során tűket szúrnak. Érdekes módon a tetoválások azokat a pontokat is fedik, melyeket a hátfájás enyhítése céljából szúrnak meg az akupunktúrás kezelések során. A csontváz állapota alapján ráadásul a hátfájás ezt a néhai embert is kínozhatta. Ha a tetoválások valóban a fájdalom enyhítésének céljával készültek, az arra utalhat, hogy az akupunktúrás pontok ingerlésének valóban érezhető hatása van, amit egymástól elszigetelt kultúrákban is felfedeztek az emberek. 

Ötzi, a jégember

1991-ben az Ötz-völgyi-Alpokban fedezték fel egy mummifikálódott ember maradványait jégbe fagyva. A leletről hamar kiderült, hogy nagyjából ötezer éves és a völgyről Ötzinek keresztelték. Ötzi múmiája hatalmas jelentőségű, számtalan érdekessége közül az egyik, hogy tetoválásai vannak, ráadásul éppen olyan bőrfelületeken, melyek fájdalmas elváltozásokat mutató csontok közelében helyezkednek el.

Mire jó az akupunktúra?

Az akupunktúra eredete meglehetősen ködös. A legtöbben azt gondolják, hogy a spirituális hagyományokra alapozva merülhetett fel, hogy tűkkel szúrják a testet. A világ minden területén jellemző volt a szellemekbe vetett hit és elképzelhető, hogy a tűszúrások eredetileg a gonosz szellemek kiűzését szolgálták. Hasonló logika áll egyébként a trepanáció hátterében is, ami szintén általánosan elterjedt gyakorlat volt a kőkorszakban. A trepanáció lényege, hogy lyukakat fúrnak a koponyába, hogy azokon át távozzanak az ártó szellemek.

Az akupunktúra során azonban nem véletlenszerűen szúrnak, hanem létezik 361 kitüntetett pont, amelyeknek különféle hatásokat tulajdonítanak a módszer művelői. Érdekes módon a 361 akupunktúrás pontból egy kivételével mindegyik idegek közvetlen közelében van. Ez arra utal, hogy a pontokat empirikus alapon határozták meg: ha a szúrásnak volt hatása, akkor a pontot megtartották, ha nem, akkor elvetették. Az mindenesetre kétségtelen, hogy az akupunktúrának még manapság is vannak támogatói és művelői, akik hisznek a módszer hatékonyságában. 

Az akupunktúrát már régóta igyekeznek tudományos igényességgel is vizsgálni, ám egy tavalyi áttekintő tanulmány nem sok jót mondott erről a területről. A vizsgálatok minősége nem túl jó, az eredmények nagyon változatosak. Ezek alapján jelenleg nem állítható, hogy az akupunktúra bármilyen következetes hatással bírna. Ráadásul azt is fontos kiemelni, hogy az akupunktúra egyes esetekben többet árt mint használ: ha a terapeuta nem elég alapos, nem tartja karban megfelelően a tűket, akkor akár súlyos fertőzéseket okozhat a pácienseinek.

Vannak azonban tudósok, akik szerint az embereken végzett vizsgálatok minőségének változatossága még nem ok arra, hogy elvessük a módszert. Az akupunktúrás pontok valóban közel helyezkednek el a test idegeihez, ez pedig azt sugallja, hogy a tűszúrásoknak lehet fiziológiai hatása. A tűszúrás ingerelheti az idegeket, így beleszólhat az idegrendszer működésébe, amely végső soron jelentős hatást fejthet ki a szervezetre. Ezen szakértők szerint az lenne a legfontosabb, hogy magas színvonalú vizsgálatokkal egészüljön ki az akupunktúrával kapcsolatos irodalom.

Az elektroakupunktúra

Az akupunktúra egyik legnagyobb veszélye, hogy tűkkel szúrják át a szervezet fontos védvonalát, a bőrt. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség az akupunktúrás pontok közelében található idegek ingerlésére. Az elektroakupunktúra lényege, hogy ezeket a pontokat elektromos ára segítségével ingerli, így nem kell megsérteni a bőrt, azonban elvileg ugyanolyan hatások érhetők el, mint az idegek mechanikai ingerlésével. 

Az akupunktúra hatékonyságát firtató vizsgálatokkal szemben az is komoly kritika, hogy nem lehet megfelelően kontrollálni a placebo-hatásra. Egy gyógyszer esetén lehetséges hatóanyag mentes tablettát adni, de hogyan lehetne valakit úgy nem megszúrni, hogy mégis azt higgye megszúrták? A probléma megkerülésére az állatkísérletek adnak lehetőséget. A kísérleti állatoknál kizárható a placebo-hatás, így kiderülhet, hogy van-e élettani hatása az akupunktúrás pontok elektromos ingerlésének.

Épp erre utal egy új vizsgálat eredménye is, melyben elektroakupunktúrát használtak egereken. Az elektroakupunktúra lényege, hogy a bőr sértése nélkül, elektróda segítségével ingerlik az ideget. Az állatkísérletek ráadásul jobban kontrolláltak, mint az embereken végzett beavatkozások, hiszen az állatoknál nem jelentkezik a placebo-hatás, így egyértelműbb, hogy van-e jelentősége az elektroakupunktúrás ingerlésnek.

Egy kínai kutatócsoport ilyen elektroakupunktúrás állatkísérletet végzett a közelmúltban. A vizsgálataik során a térd alatt elhelyezkedő pont ingerlését vizsgálták, mivel a klasszikus elképzelések szerint ez a pont a gyulladást enyhíti. A kutatók az egész szervezetre kiterjedő gyulladást idéztek elő a kísérleti állatoknál, egy bakteriális fehérje beadásával, majd megfigyelték, hogyan befolyásolja az állapotukat a hátsó lábon elhelyezkedő pont ingerlése.

A kutatók korábbi eredmények alapján már azt is tudták, hogy a térd közelében lévő pont alacsony frekvenciájú ingerlése a paraszimpatikus, a magas frekvenciájú ingerlés pedig a szimpatikus idegrendszer aktiválódását váltja ki. A paraszimpatikus idegrendszer működése csökkenti a gyulladás intenzitását, ezért a kutatók az alacsony frekvenciás ingerlésre fókuszáltak. Az eredmények szerint az ingerlés hatására lecsökkent a gyulladásért felelős faktorok mennyisége a vérben.

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer a szervezet automatikus működéseit irányítja. Két ága van, a szimpatikus és a paraszimpatikus ág. A szimpatikus ág nevének eredete, hogy ehhez rendelték a szimpátia jelenségét, a szervek együttműködését az ókori orvosok. A para szócska a közelségre utal, a paraszimpatikus ág ugyanazokat a szerveket idegzi be, melyeket a szimpatikus ág is. A két rendszernek ellentétes hatása van: a szimpatikus ág inkább a fizikai aktivitást támogatja (harcolj vagy menekülj), míg a paraszimpatikus ág a nyugalmi állapotot (pihenj és eméssz).

További vizsgálatoknak köszönhetően az is kiderült, hogy egy specifikus idegsejttípus felelős kísérletben kimutatott hatásért. Ezek a sejtek aktiválódtak a térd közelében lévő akupunktúrás pont alacsony frekvenciás ingerlése hatására, majd az agytörzsi magányos pálya magjába küldenek nyúlványokat. Ebben a magban találhatók olyan sejtek melyek a bolygóidegben küldik nyúlványaikat a szervezet különböző pontjaira. A bolygóideg a mellékvesevelő és a lép közbenjárásával képes csökkenteni a gyulladási folyamatok intenzitását.

Az eredmények szerint tehát az akupunktúrás pont elektromos ingerlése aktiválja a bolygóideghez tartozó paraszimpatikus rostokat, ami végső soron enyhítheti a gyulladást. Úgy tűnik tehát, hogy az elektroakupunktúrában rejlő lehetőségeket érdemes komolyan venni. Amennyiben az idegrendszerben ennyire specifikus hatások válthatók ki komoly műtéti beavatkozás nélkül, az mindenképpen fontos az orvostudomány számára. Amennyiben az elektroakupunktúra következetesen hatékonynak bizonyul, biztosan bekerül a nyugati orvoslás eszköztárába is.

A kísérlet eredményei szerint a térd közelében lévő akupunktúrás pont ingerlése aktiválja a gerincvelőben elhelyezkedő neuronokat (melyek a Prokr2 nevű fehérjét fejezik ki), amelyek közvetve a katekolaminok felszabadulását idézik elő a mellékvesevelőből, melyek csökkentik a gyulladást (Forrás: Ulloa, 2021 – Nature).

Ez a cikkem az Élet és Tudomány 2021/48. számában, az Agyi aktualitások rovatban jelent meg.

Forrás

https://www.nature.com/articles/d41586-021-02714-0

Vélemény, hozzászólás?