You are currently viewing Depresszió a közösségi médiában

Depresszió a közösségi médiában

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális zavar és az előfordulása egyre csak növekszik. A közösségi médiát a depresszió vonatkozásában általában mint kiváltó okot szokták említeni, ám egyre több eredmény utal arra, hogy a közösségi média akár a megelőzést is segíthetné. A depressziós személyekre jellemző, hogy torzult képük van magukról és a világról, ami a közösségi médiában megosztott gondolataikban is megjelenhet. Amerikai kutatók a Twitter nevű közösségi oldalon megosztott rövid szöveges üzenetek alapján azonosítottak depressziós személyeket, akik elemzéseik szerint valóban jóval gyakrabban használtak olyan kifejezéseket, szófordulatokat, melyek gondolati torzításokra utalnak. A kutatók abban bíznak, hogy az eredményeik hozzájárulnak ahhoz, hogy egy napon a depresszió kialakulása előrejelezhető és így megakadályozható legyen.

A depresszió egyre súlyosabb társadalmi probléma

A depresszió kifejezést gyakran használják egyszerűen a rossz hangulat, rossz közérzet leírására, de a szaknyelvben többnyire inkább a major depresszióra, egy súlyos pszichiátriai zavarra utal. A major depresszió nem egyszerű rosszkedv, hanem egy összetett tünetegyüttes, mely hosszú időn át fennáll. A lehangoltság mellett jellemző még az önértékelési zavar, örömtelenség, fáradtság, álmatlanság, vagy épp fokozott alvásigény, étvágytalanság, vagy épp fokozott étvágy. A depresszió jelentősen leronthatja az életminőséget, további súlyos problémákat szülhet, akár öngyilkossághoz is vezethet.

Amellett, hogy a depresszió súlyos következményekkel járhat társadalmi jelentőségét az is alapvetően meghatározza, hogy rendkívül gyakori is. A depresszió már a 90-es években is az egyik leggyakoribb és gazdasági szempontból legterhesebb betegségnek minősült, az utóbbi évtizedekben pedig csak tovább nőtt a gyakorisága. Ebben sokak szerint a közösségi médiának is jelentős szerepe van. Napjainkban a fiatalok olyan intézményesített társas értékítéleti rendszernek van kitéve, amivel azelőtt még nem találkozott az emberiség. A közösségi média révén szinte állandó jelleggel társaságban érezhetjük magunkat, annak minden pozitív és negatív következményével együtt. Egyre több vizsgálat erősíti meg, hogy a közösségi médiának hatása van a közérzetünkre és a depresszió, vagy más érzelmi zavarok kialakulásához is hozzájárulhat. A szakértők szerint viszont más tényezőknek is szerepük van a depresszió gyakoriságának fokozódásában. Ilyen például a nyugati társadalmak elöregedése is.

A közösségi média befolyásolhatja a hangulatot, hosszú távon akár érzelmi zavarok kialakulásához is hozzájárulhat.

A depresszió a gondolati sémák torzulásával jár

A depresszió előfordulása növekszik, éppen ezért minden korábbinál fontosabb lenne a hatékonyabb menedzselése. A zavar ugyan az esetek többségében gyógyszerekkel és pszichoterápiával kezelhető, a szakértők szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésére. Ezen a fronton ígéretesnek tűnik a közösségi médiás felületeken mutatott viselkedés megfigyelése. Az utóbbi években több vizsgálat is megjelent, melyekben a Facebook-on vagy Twitter-en közzétett, rövid szövegek nyelvezetének elemzése alapján a depresszió megjelenését és lefolyásának sajátosságait is viszonylag pontosan tudták jósolni a kutatók.

Ennek az a magyarázata, hogy a depressziós személyekre jellemzők bizonyos gondolati sémák, melyeket a beszéd vagy az írások kielemzésével tetten lehet érni. Az eddigi vizsgálatok is ezt használták ki, azonban olyan tanuló algoritmusokat használtak, melyek valamiféle mintázatot fedeznek fel az éljük tárt adathalmazban. Az algoritmusok ezekben a vizsgálatokban olyan szavakat, kifejezéseket, szókapcsolatokat fedeztek fel, melyek gyakrabban fordultak elő depressziós személyek írásaiban. Egy új kutatásban egy ettől eltérő megközelítést alkalmaztak amerikai kutatók.

Az Indianai Egyetem kutatócsoportja kognitív torzítási sémák előfordulásának gyakoriságát vizsgálta több mint 8000 Twitter felhasználó több mint 8 millió „tweet”-jében. Tweet-nek nevezik a Twitteren közzétett rövid szöveges üzeneteket. Kognitív torzítási séma például a katasztrofizálás, a pozitív események lebecsülése, az érzelmi érvelés, a „jóslás”, a megbélyegzés, a „gondolatolvasás”, a túláltalánosítás, és a perszonalizálás. A kutatók egy szakértői csapat segítségével meghatározták, hogy milyen szavak, kifejezések utalnak ezekre a torzításokra és az így összeállított szavak, szófordulatok előfordulását elemezték. A katasztrofizálás például a negatív események jelentőségének eltúlzását jelenti, és olyan kifejezések utalhatnak rá, mint a „szörnyű” vagy „rettenetes”, vagy akár a „katasztrofális”. A pozitív események értékének lebecsülését például az „igaz, de” szóösszetétel jelezte. Az érzelmi érvelést jelző szókapcsolat volt például a „de mégis úgy érzem”.

Egy „tweet” a Brit Idegtudományi Társaságtól az Agykutatás Hetére [Brain Awareness Week] (Forrás: twitter.com).

A depressziós személyek több kognitív torzításra utaló kifejezést használnak a közösségi médiában

A vizsgálat első lépése az volt, hogy a kutatók mintát vettek a Twitteren megosztott üzenetekből. A Twitter bárkinek hozzáférést biztosít a felületén megosztott nyilvános adatok egy részéhez. A kutatók ezután a „depresszió” és „diagnózis” szavakra szűrve olyan felhasználókat kerestek, akik egy tweet-ben közölték, hogy depresszióval diagnosztizálták őket. Több mint ezer ilyen felhasználót találtak. A kutatók véletlenszerűen választottak további majdnem 7000 felhasználót, akik az egészséges kontroll csoportot alkották.

A kutatók ezek után kiszámolták a különféle torzításokra utaló kifejezések gyakoriságát a depressziós és az egészséges személyek tweet-jeiben. Az eredmények szerint szinte minden torzításra utaló szövegrészlet gyakrabban fordult elő a depressziós személyek írásaiban. A perszonalizáció és a túláltalánosítás kiemelkedően gyakoriak voltak, nagyjából kétszer gyakrabban fordultak elő a depressziós személyek üzeneteiben. A perszonalizáció abban nyilvánul meg, hogy az egyén hajlamos magát felelőssé tenni különféle helyzetekben, anélkül, hogy más okokat figyelembe venne. Például egy ismerős gorombasága hátterében inkább a saját hibáit véli felfedezni, holott a másik talán épp akkor kapott egy rossz hírt.

A vizsgálat jelentősége

A kutatók publikációjukban végig hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat újítása abban rejlik, hogy a kognitív torzítások előre meghatározott megjelenését vizsgálták a közösségi médiában közzétett írásokban. A kutatók szerint ez azért fontos, mert ezzel tulajdonképpen megerősítették a kognitív viselkedésterápia alapfeltevését. A kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb pszichoterápiás módszer a depresszió kezelésében. Alapfeltevése, hogy a depressziós ember bizonyos gondolati sémái eredményezik a depresszióját, a terápia ezek megváltoztatására törekszik. A kutatók abban bíznak, hogy a vizsgálat megerősíti a kognitív viselkedésterápia helyzetét a klinikumban.

A vizsgálatnak ugyanakkor számos gyenge pontját is ki lehet emelni. Először is, a depressziós személyek azonosítására használt módszer a területen szokatlanul laza. A kutatók nem törekedtek arra, hogy a diagnózisokat megerősítsék, tehát teljes mértékben a tweet-ek őszinteségére hagyatkozva válogatták össze a depressziós csoport tagjait. Így elképzelhető, hogy olyan felhasználók is bekerültek a csoportba, akik valójában nem depressziósok. Az is felvetődött, hogy valójában csupán a depressziós betegek egy speciális csoportját azonosíthatták így, vagyis a következtetések csak azokra személyekre igazak, akik a diagnózisukat megosztják a közösségi médiában.

Egy másik fontos kérdés, hogy mennyire vannak összhangban a közösségi médiában közölt gondolatok a valós elképzelésekkel. A közösségi média legtöbb felhasználója kifejezetten fontosnak tartja, az által megosztott tartalmakra érkező visszajelzéseket, tehát nagymértékben befolyásolhatja a kommunikációt, hogy mások mit gondolnak ezekről. Számtalan tanulmány mutatja, hogy az emberek viselkedését jelentősen befolyásolja, ha tudják, hogy figyelik őket, és ez fennállhat a közösségi médiás tevékenységre is.

A vizsgálat tehát közel sem tökéletes, viszont abból a szempontból nagyon is fontos, hogy a modern technológia által produkált elképesztő mennyiségű adat felhasználásával igyekszik kicsit jobban megérteni az emberi viselkedést. Az emberek egyre több időt töltenek képernyők előtt és ezeken a virtuális felületeken a viselkedés nagy pontossággal követhető. Noha ennek nyilvánvaló veszélyei is vannak, egy újabb vizsgálat is alátámasztja, hogy akár a depresszió előrejelzésére is használható lehet ez az óriási adathalmaz.

Ez a cikkem az Élet és Tudomány 2021/15. számában jelent meg, az “Agyi aktualitások” rovatban.

Források:

https://www.nature.com/articles/s41562-021-01054-3

https://www.nature.com/articles/s41562-021-01050-7

Vélemény, hozzászólás?