Egy izraeli kutatócsoport a poszttraumás stressz zavar kezelését célzó neurofeedback módszert tesztelt, bíztató eredményekkel.

A biofeedback módszerek már a 60-as évek környékén megjelentek. Ezek lényege, hogy az adott személy egy folyamatosan monitorozott fiziológiai paramétert, mint például az izomtónust, a szívritmust vagy a bőrellenállást igyekszik befolyásolni. Tehát mondjuk a bőrellenállás esetében az ujjbegyekre helyezett elektródák folyamatosan rögzítik a bőr elektromos ellenállását, az értéket pedig megjelenítik egy monitoron. A kísérleti személy például megpróbálhatja lecsökkenteni ezt az értéket (ez a bőrfelületre kiválasztott izzadtság mennyiségétől függ), mondjuk úgy, hogy elképzel egy helyzetet. A kísérleti személyek egy része bizonyos idő elteltével képes rátanulni az adott paraméter akaratlagos befolyásolására. A neurofeedback is a biofeedback módszerek közé sorolható, de ezeknél a szabályozott paraméter az agyműködéssel kapcsolatos.

Korábban már publikáltak olyan eredményeket, melyek szerint a kísérleti személyek képesek voltak az amigdalájuk vérátáramlásának megváltoztatására. Funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) az agy különböző területeinek vérátáramlására lehet következtetni, ami az adott terület működésének intenzitására, vagyis az aktivitására utalhat. Az amigdalát a félelemmel, szorongással, agresszióval hozták már kapcsolatba és úgy tűnik, hogy a poszttraumás stressz zavaros (PTSD) betegeknél az amigdala aktivitása jelentősen megnő. Az amigdala aktivitásának leszabályozása ezért egyesek szerint segíthetne a PTSD kezelésében és megelőzésében is.

A módszer szélesebbkörű használatát az akadályozza, hogy az fMRI neurofeedback tréning meglehetősen drága. Egy izraeli kutatócsoport azonban most publikálta eredményeit, melyek szerint lehetséges befolyásolni az amigdala működését egy jóval olcsóbb módszerrel, elektroenkefalográfiával (EEG) is. A kutatók egyidejűleg rögzítettek fMRI és EEG jeleket és sikerült azonosítaniuk egy olyan mintázatot az EEG jelben ami az amigdala fMRI-vel mérhető aktivitásával összefügg. Ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy képesek lesznek-e a kísérleti személyek ezt a jelet befolyásolni EEG neurofeedback tréning után és ha ez sikerül, megjelenik-e a hatás valami más, az amigdala aktivitását tükröző változóban is.

A kutatásban az izraeli hadsereg kadétjai vettek részt, a kiképzésük közben. A 180 résztvevőt csoportokra osztották: az egyik csoport az amigdala aktivitására utaló EEG jelet, egy másik csoport pedig egy ettől független EEG mintázatot igyekezett befolyásolni. A két csoportnak sikerült akaratlagosan befolyásolni a célértéket, viszont az első csoportnál ez együttjárt a reakcióidő csökkenésével az érzelmi Stroop-teszten. Az eredeti Stroop teszt lényege, hogy színek nevei jelennek meg színes betűkkel leírva egy képernyőn, a résztvevőknek pedig meg kell nevezniük a betűk színét. Ez könnyen megy, hogyha a például a kék szó kék betűkkel jelenik meg, azonban, ha mondjuk a piros szó jelenik meg kék betűkkel, valamivel már nehezebb a dolog és megnő a reakcióidő. Az érzelmi Stroop teszten érzelmeket kifejező arcok jelennek meg érzelmeket leíró szavak társaságában, a résztvevőknek pedig az arcokon ülő kifejezést kell azonosítaniuk. A feladattal végzett korábbi vizsgálatok alapján az amigdala fokozott aktivitása együttjár a hosszabb reakcióidőkkel, így azt várták a kutatók, hogy az amigdala működését szabályzó csoportnál lecsökken a reakcióidő és az eredményeik valóban ezt mutatják.

Végül a résztvevők egy részét fMRI-ben is vizsgálták és azok a személyek, akik az amigdala aktivitását EEG jel alapján képesek voltak szabályozni, az fMRI-ben is sikerrel jártak ezzel. A kutatók szerint tehát, az EEG neurofeedback eljárás is hatékony lehet az amigdala aktivitásának akaratlagos szabályozásában, ez a módszer pedig jóval szélesebb körben elérhető. Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a módszer valóban hasznos lenne a PTSD kezelésében vagy megelőzésében, ez a jövőbeli kutatások által megválaszolandó kérdés. A PTSD a háborús övezetekben szolgáló, harcokban aktívan résztvevő katonák kb. egyharmadánál alakul ki, de a civilek jelentős részét is érinti, a traumatikus élménnyel kapcsolatos gondolatok, érzelmek és álmok pedig jelentősen lerontják az életminőséget. Jelenleg nincs tökéletesen bevált gyógymód, ezért fontos alaposan körüljárni az EEG neurofeedbackben rejlő lehetőségeket.

Ez a cikkem az Élet és Tudomány 2019/8. számában jelent meg.

A borítókép forrása: https://www.psychologytoday.com/us/treatment-rehab/santa-cruz-neurofeedback-center-soquel-ca/250077