A mikroglia az idegrendszer egyik sejttípusa, amiről a felfedezése óta eltelt 100 évben egyre többet tudtunk meg, például, hogy az idegrendszer védelmében központi szerepet játszik, vagy, hogy a neurodegeneratív betegségek elfajulásához is hozzájárulhat. Érdekes módon egészen idáig nem sok olyan…
A dohányzás több ezer éve tartozik az emberiség káros szokásai közé, és így az is közismert tény, hogy számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, mint például a tüdőrák, különböző keringési zavarok, vagy akár a cukorbetegség. Egy új kutatás a dohányzás és…
A viselkedést alapjaiban határozza meg a jutalomkeresés, így nem csoda, hogy ezt a gondolatot már Arisztotelész is papírra vetette, közel két és fél évezreddel ezelőtt. A jutalmak megszerzésére irányuló, vagyis célvezérelt viselkedés idegi alapjainak feltárása központi fontosságú a modern idegtudományban,…
A perirhinális kérget elhelyezkedése és kapcsolatrendszere miatt már régóta az emlékezeti folyamatok fontos színhelyének tartják, de eddig egy gyanúsan egyszerű modell magyarázta jelentőségét: a vizuális területek felől érkező információ alapján a perirhinális kéregben létrejöhet az ismerősségi szignál, ennek következtében ismerjük…
A kognitív idegtudomány talán egyik legizgalmasabb felfedezése az ún. alapértelmezett hálózat (’default network’ vagy ’default mode network’) volt, az ezredforduló előtt néhány évvel. Az agyi vérátáramlás valós idejű mérésének lehetősége hatalmas löketet adott a területnek és ehhez a hullámhoz köthető…
A rágcsálók agyának tapintásért felelős agykérgi területén van egy speciális alegység, amit „barrel”, vagyis hordó kéregnek neveznek. Az agykéreg ezen részének szövettani metszetein hordókra emlékeztető alakzatokat lehet felfedezni, melyek a bajuszszőrökből érkező információt dolgozzák fel. Mivel az ember nem rendelkezik…
Az élő szervezet szempontjából a hőmérséklet központi fontosságú változó, a sejteket felépítő molekulák stabilitása és működése múlik rajta. Az élőlények számára ezért alapvető a szervezet hőmérsékletének élhető határok között tartása. Ehhez számos különböző stratégiát használnak, melyekben az a közös, hogy…
A perineuronális hálókat már a XIX. század végén leírták, mégis csak az utóbbi néhány évben kezdtek komolyabban foglalkozni velük a kutatók. Ezek a fehérjékből és szénhidrátokból álló szerkezetek az idegsejtek sejttestét és a nyúlványrendszerük bizonyos részeit burkolják. Úgy tűnik, hogy…
A neurodegeneratív betegségek egy része esetében feltehető, hogy az idegsejtpusztulás hátterében az adott betegségre jellemző, normális térszerkezetét elvesztett fehérje felgyülemlésével kialakuló képződmények állnak. Ezek pusztán fizikailag is akadályozhatják az idegsejt normális anyagcseréjét, bár más mechanizmusok is hozzájárulhatnak a neuronok vesztéhez.…
Az agy rendkívül magas tápanyagigényét az idegszövetet átjáró, nagyjából 650 km hosszúságú erezet elégíti ki. A vérben azonban a tápanyagokon kívül más vegyületek is előfordulhatnak és hogy ezek semmiféleképpen ne akadályozhassák az agy működését, az erek és az idegszövet közt…
