Kategória idegtudomány

Penfield nyomdokában

Az idegtudomány legismertebb figuráinak egyike Wilder Penfield, aki a 30-as évektől agyműtétek közben ingerelte betegei agykérgének különböző pontjait. Az ingerlés hatásainak feltérképezése vezetett az idegtudomány leghíresebb ábrájának megalkotásához. Most a Stanford egyetem kutatócsoportja jelentetett meg egy szisztematikus, átfogó tanulmányt az…

Hullámok a koponyán kívülről

Az emberi életet leginkább megnehezítő, és okozatukat tekintve a legrejtélyesebb betegségek forrása az agy. Az orvoslásban ezért nagy reménységek fűződnek az agy működését befolyásolni képes beavatkozásokhoz. A gyógyszeres kezelések hatalmas előrelépést jelentettek annak idején, napjainkban azonban az agy működését fizikai…

A reprodukálhatósági krízis

A reprodukálhatósági (vagy replikációs) krízis a tudomány egy módszertani problémája, amire 2010 környékén kezdték felhívni a figyelmet a szakértők. A lényege, hogy a kísérletek megismétlése nem feltétlenül hozza a korábban publikált eredményeket, ami alapvető követelmény lenne ahhoz, hogy valamit megbízható,…

A zármag és a lassú hullámok

Az agyhullámok már lassan egy évszázada foglalkoztatják az agykutatókat. A rejtélyes elektrofiziológiai mintázatok egyesek szerint nem pusztán az agyműködés melléktermékei, hanem fontos funkcionális elemei, abban viszont mindenki egyetért, hogy az agyhullámok konkrét idegélettani hátterének feltárása alapvető fontosságú lépés a megértésükhöz…

Robotok az idegtudományban

Az agykutatás rendkívül szerteágazó terület, a szakértők mindenféle kapcsolódási pontot megpróbálnak felhasználni az univerzum valószínűleg legkomplexebb rendszerének megértése érdekében. A robotika tulajdonképpen kéz a kézben fejlődött az idegtudománnyal, hol az egyikben történt előre lépések ihlették meg a másik képviselőit, hol…