Az egészség összetett, a test egészének normális funkciójára utal, ezt pedig az agy vezényli. Úgy tűnik, hogy egy sor egészségügyi komplikáció kezelhető az agy szabályozó tevékenységének befolyásolása által. Ennek mentén új gyógyszeres kezelések jelentek meg a menopauza hőhullámainak és az elhízás kezelésére is, egy új eredmény pedig a belek gyulladásos betegségeinek gyógyszerezését látszik előkészíteni.

Az emberi test egy komplikált szerkezet, rengeteg sejtből áll, melyek működését koordinálni kell, hogy minden életfolyamat zökkenőmentesen folyhasson. Ezt a koordinációt számos mechanizmus együttese hozza létre, ám kiemelt szerepet játszik benne az idegrendszer, ami szinte minden folyamatot finomhangol. Ezek közé tartozik az éhség szabályozása, vagyis lényegében a szervezet energiaháztartásának alapja is.

Elhízás elleni gyógyszerek

Az éhség szabályozásának felborulása is vezethet elhízáshoz, ami pedig a modern világ egyik legnagyobb gyilkosa. Az elhízottság rengeteg további egészségügyi komplikációt szül, többek között keringési zavarokat, amelyek aztán könnyen vezethetnek halálhoz. Az elhízás gyökerét manapság az agyban látják a tudósok, ezért talán nem is annyira meglepő, hogy az elhízás elleni küzdelemben egyre inkább olyan megoldások felé fordulnak, melyek a táplálékfelvétel szabályozásáért felelős idegrendszeri hálózat működését célozzák.

A legújabb reménység a GLP-1 (glucagon-like polypeptid; glukagon-szerű polipeptid) hatását utánzó vegyületek családja. A GLP-1 egy hormon, amely a hipotalamusz kecses magjában (nucleus arcuatus) fejti ki hatását. Eddig nem teljesen tisztázott mechanizmus által csökkenti végső soron az éhségérzetet. Az utóbbi években több vizsgálat is azt az eredményt hozta, hogy a GLP-1 hatását utánzó vegyületek képesek akár a kísérleti személyek harmadánál is 20% körüli testsúlycsökkenést előidézni, vagyis megszabadulni a teljes testtömeg ötödétől, ami kimagaslónak számít a fogyókúrás módszerek között.

Egy új vizsgálatnak köszönhetően az is kezd körvonalazódni, hogy pontosan kiknek képesek hatékonyan segíteni ezek a szerek. A kutatók csoportokat határoztak meg a kísérleti résztvevők között aszerint, hogy miből fakad a túlsúlyuk. Azt találták, hogy vannak, akiknek lassú az anyagcseréje, vagy érzelmi okokból esznek túl sokat, rajtuk nem segítenek ezek a vegyületek. Vannak olyanok is, akik túl sokat esznek egy étkezésnél, náluk a teltségérzet alakul ki lassabban, az új gyógyszerek náluk sem hatékonyak. Végül vannak, akik túl hamar lesznek újra éhesek egy étkezés után. Ennél a csoportnál hatnak az új vegyületek (semaglutin és tirzepatid, mindkettő GLP-1 receptor agonista, tehát a GLP-1 fiziológiai hatását utánozzák).

A két új gyógyszer tehát csak a túlsúlyos személyek egy részénél hatásos, azonban az esetükben sem nevezhetők csodaszernek. Egyrészt azok a kísérleti résztvevők, akik 20 hét után abbahagyták a gyógyszer szedését, visszaszedték a leadott kilókat. Ez talán kiküszöbölhető a gyógyszer hosszabb távú szedésével, de ahhoz, hogy ez kiderüljön, további vizsgálatokra lesz szükség. Másrészt, a fogyás során a zsírszövet mellett az izomszövet tömege is csökken, ami veszélyes lehet azoknál, akiknek már van valamilyen keringési problémája, ami egyébként az elhízottság egyik leggyakoribb szövődménye. Röviden tehát az új gyógyszerek meglepően hatékonyak a túlsúlyos emberek egy részénél, de hordoz némi kockázatot is a szedésük. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban tavaly óta mindkét gyógyszer forgalomban van, ám a magas árak miatt egyelőre nem elterjedt a használatuk.

Hőhullámok kezelése

Az Egyesült Államokban néhány hete engedélyeztek egy gyógyszert, ami a menopauzánál jelentkező hőhullámokat enyhíti. A menopauza, vagyis a menstruáció leállása általában 45 – 55 éves kor között jelentkezik a nőknél. Ez egy sor kellemetlen tünettel járhat együtt, például kimerültséggel, szorongással és hőhullámokkal. Az utóbbi a menopauzát megtapasztaló nők 80%-át érinti. A hőhullámok során a felső testet hirtelen melegség járja át, ami kifejezetten kényelmetlen, szédülést és zavarodottságot is okozhat, illetve gyakran teljesen leizzad közben az ember. A hőhullámok mindenféle tevékenységet megzavarhatnak napközben, azonban a legnagyobb terhet talán az jelenti, hogy megnehezítik az alvást éjszaka. Az alvás elégtelensége azután számos más probléma kialakulásához vezethet, többek között az elhízás és a keringési problémák is gyakori következményei.

Egy új gyógyszer azonban képes lehet megakadályozni a hőhullámok kialakulását. A gyógyszer kifejlesztése egy több mint 30 éves felfedezésen alapult. Egy kutatócsoport 1991-ben számolt be arról, hogy a menopauzán átesett nőknél egy hipotalamikus sejtcsoport neuronjai túlméretezettek és eltérő génkifejeződést mutatnak, mint azoknál a nőknél, akiknek még megvan a ciklusuk. Később az is kiderült, hogy ezek a sejtek egy neurokinin B nevű vegyületre reagálnak és e vegyület hatásának blokkolása a hőhullámok kialakulását is meggátolja.

Noha ezeket a kísérleteket patkányokon végezték, emberekre is általánosíthatónak bizonyultak az eredmények és így az idők során a klinikai tesztelés szakaszába jutott egy vegyület, amely a neurokinin B hatását gátolja (fezolinetant). A fezolinetant 12 hét alatt 60%-kal csökkentette a hőhullámok gyakoriságát a kísérleti csoportban. Az is fontos tény, hogy a kontroll csoportnál, akik csak placebot kaptak is 45%-os csökkenés volt kimutatható. A gyógyszer hatására azonban csökkent a hőhullámok intenzitása és javult az alvásminőség is. Fontos kiemelni, hogy a hőhullámok nem szűntek meg teljesen a kísérleti csoportnál sem, így a kutatók további lehetőségek után néznek. Addigis a fezolinetant remélhetőleg képes lesz megkönnyíteni a menopauza megélését, azonban egyelőre csak az Egyesült Államokban, ahol már forgalomba is hozták.

A tápcsatorna gyulladásos betegségei

Egy új kutatás felderítette, hogyan súlyosbítja a gyulladásos bélbetegségeket a krónikus stressz. Az, hogy a stressz összefüggésben van a belek gyulladásos betegségeivel (pl. Crohn betegség, fekélyes vastagbélgyulladás) nem új felfedezés. Számos vizsgálat mutatott már rá erre a kapcsolatra, azonban a háttérben álló mechanizmusról egyszerűbb nézet uralkodott. A kutatók úgy vélték, hogy a stressz hatására felszabaduló hormonok (glükokortikoidok, pl. kortizol) közvetlenül az immunrendszer sejtjeire hatva idézik elő a gyulladást a szervezet különböző pontjain. Egy új vizsgálat azonban arra mutatott rá, hogy ezek a hormonok az idegrendszer beleket ellátó részében (enterális idegrendszer) is kifejtenek bizonyos hatásokat.

Egy új vizsgálat szerint a belek idegszövetében lévő gliasejteket aktiválják, amelyek maguk bocsájtanak ki az immunrendszert riasztó vegyületeket a belek területén. Így válik tehát a stressz egész szervezetre kiterjedő hatása kifejezetten a belek területén hangsúlyossá. Ugyanakkor a stresszhormonok a belek izomzatát ellátó idegsejtek érését is gátolják, ami pedig az izomműködésre van negatív hatással. A belek perisztaltikáját létrehozó sejtek ugyanis folyamatosan cserélődnek, így a normális érési folyamatok gátlása a neuronok számának csökkenésével jár, ami végső soron a belek izmainak elégtelen mozgatását eredményezi. Ez hozzájárul a betegségek által okozott kényelmetlenséghez, mivel a táplálék jóval tovább marad a belekben, mint normálisan. Ezek az új eredmények hozzásegíthetnek a hatékonyabb kezelések fejlesztéséhez, amelyekre nagy szükség lenne a gyulladásos bélbetegségek esetében is.

Az új eredmények tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy egy sor egészségügyi probléma kezelését forradalmasíthatják az idegrendszeri folyamatokat célzó terápiák.

Ez a cikkem az Élet és Tudomány Agyi aktualitások rovatában jelent meg.

Források

How thought itself can drive tumour growth (nature.com)

Menopause therapy: Brain-based treatment for hot flushes approved by FDA (nature.com)

Game-changing obesity drugs go mainstream: what scientists are learning (nature.com)

Viral pathogens increase risk of neurodegenerative disease | Nature Reviews Neurology