You are currently viewing Az Alzheimer-kór következményei

Az Alzheimer-kór következményei

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer degeneratív betegsége, amely progrediáló természetű, azaz lappangva kezdődik, évek alatt fejlődik ki és kognitív hanyatlást, demenciát okoz.

A betegség lefolyását több szakaszra bontják, melyek jellegzetes neurológiai, kognitív és viselkedéses tünetekkel járnak együtt, fontos azonban megjegyezni, hogy valójában a betegség jóval korábban, akár évtizedekkel a tünetek előtt kezdődik – például már negyvenéves kor körül csökkenhet a deklaratív információkra (azaz eseményekre és tényekre) való emlékezés. Az Alzheimer-kór legismertebb tünete az emlékezeti probléma, a szembetűnő feledékenység előtt azonban más, korai tünetek is megjelenhetnek, úgy, mint a fáradékonyság, az érzelmek és a hangulati élet elsivárosodása, visszahúzódó viselkedés és a depresszív, szorongásos tünetek (összefoglaló néven BPSD = Behavioral and Psychological Symptoms of Dementia/a demencia viselkedéses és pszichológiai tünetei). Az első szakaszban, mely akár nyolc évig is tarthat, a mindennapos életvitel még nem akadályozott, azonban neuropszichológiai vizsgálattal már kimutathatók neurológiai tünetek is, s ezek az egyén pszichológiai jóllétét negatívan befolyásolják. Ilyenek például a beszéd és az írás enyhe zavara vagy a téri dezorientáció. Ezeket eleinte nehéz észrevenni, hiszen vékony a határmezsgye a normatívnak tekinthető öregedés és a kifejlődő Alzheimer-kór között. A feledékenység is könnyen tulajdonítható az egyén korának és gyakori, hogy „szórakozottságnak” titulálják a háttérben meghúzódó romló memóriát, például időpontok elfelejtését.

A második szakaszban a korábban említett tünetek kifejezettebbé válnak: a beszéd lassul, megnevezési zavar kíséri és az írás zavara is gyakoribb, s akár diszkalkulia (számolászavar), ujjagnózia (az ujjak megkülönböztetésének zavara) és jobb-bal tévesztés is megjelenhet (a Gerstmann-szindróma jellemző tünetei). A mindennapi életben egyre nagyobb nehézségeket okozhat az apraxia (az akaratlagos, célirányos és rendezett mozgások tervezési zavara) és a járászavar – a betegek ügyetlenebbé válnak, nehezebben tudnak bizonyos eszközöket kezelni, lassabban járnak, bizonytalanabbakká válnak, elkóborolhatnak. Az érzelmi élet szürkülése súlyosbodik, sokan apatikus viszonyulást tanúsítanak és kevésbé kezdeményezők, s emellett nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek és téveszméik lehetnek (BPSD terület jelei).

A harmadik szakaszban tovább romlik a beteg mentális állapota; beszéde kiszámíthatatlanná válik, apatikus, hangok és arcok felismerése nehézséget okoz számára, s ezeket egyéb tünetek is kísérik, mint például izomrángások és ingadozó vérnyomás. Mindezek miatt a páciens már teljes felügyeletet kíván meg, s ágyhoz kötve éli életét, de hallucinációi és agresszivitása (BPSD tünetek) miatt gyakran már nem családja körében.

Összességében elmondható, hogy az Alzheimer-kórra diffúz deficit jellemző, azaz az információfeldolgozás zavara nem egy konkrét, jól körülhatárolható területét érinti, hanem az észlelési és kognitív képességek jóval szélesebb körű hanyatlására utal, a tünetek széles skáláját okozva, s emiatt nem egy bizonyos agyterület alulműködése felelős érte, hanem kiterjedt agyi strukturális elváltozások állnak a hátterében.

Források:

Angelopoulos, T., Scordilis, D. M., & Tsagkaris, C. (2019). Cognitive impairment and rehabilitation in Alzheimer’s disease. In G. M. Ashraf & A. Alexiou (Szerk.), Biological, diagnostic and therapeutic advances in Alzheimer’s disease. Non-pharmacological therapies for Alzheimer’s disease (o. 1–30). Springer.

Ashraf, G. M., & Alexiou, A. (Szerk.). (2019). Biological, diagnostic and therapeutic advances in Alzheimer’s disease: Non-pharmacological therapies for Alzheimer’s disease. Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-13-9636-6

Czurkó, A. (2008). Neurális és funkcionális plaszticitás. In J. Kállai, I. Bende, K. Karádi, & M. Racsmány (Szerk.), Bevezetés a neuropszichológiába (o. 69–113). Medicina Könyvkiadó Zrt.

Csathó, Á. (2008). A vizuális észlelés neuropszichológiája. In J. Kállai, I. Bende, K. Karádi, & M. Racsmány (Szerk.), Bevezetés a neuropszichológiába (o. 115–162). Medicina Könyvkiadó Zrt.

Márkus A., & Czigler B. (2019). Neurológia pszichológia szakos hallgatók számára. Akadémiai Kiadó. https://www.libri.hu/konyv/czigler_balazs.neurologia-pszichologia-szakos-hallgatok-szamara.html

Terry, R. D., & Davies, P. (1980). Dementia of the Alzheimer Type. Annual Review of Neuroscience, 3(1), 77–95. https://doi.org/10.1146/annurev.ne.03.030180.000453

Vélemény, hozzászólás?