2018 végén több olyan eredmény is megjelent, ami a gerincsérülés által okozott bénulás kezelésének lehetőségét vetette fel. Amennyiben az epidurális ingerlés valóban képes lesz helyreállítani a mozgatóműködéseket, tényleg az orvostudomány legújabb áttörése lehet a módszer.

Testünk izmai és a bőr (és más szervek) tapintást, hőt vagy fájdalmat érző receptorai a gerincvelőn keresztül vannak kapcsolatban az aggyal. A gerincvelő sérülései megszakíthatják ezeket az összeköttetéseket, ami bénuláshoz és elérzéstelenedéshez vezethet. Sajnos ezek a tünetek többnyire maradandók, jelenleg még nincs bevált módszer a funkciók helyreállítására, ami elsősorban a központi idegrendszer gyenge regenerációs képességének tulajdonítható.

Az utóbbi években több olyan kezelési stratégiával is komolyan foglalkoznak a kutatók, amik korábban talán csak a tudományos fantasztikumban merülhettek fel. Robotikus külső vázak fejlesztésével és őssejtek beültetésével is próbálkoznak, azonban idén az ún. epidurális stimulációval értek el nagyon bíztató eredményeket, amik egyes szakértők szerint az orvostudomány legújabb áttörését vetítik elő.

A módszer lényege, hogy műtéti úton egy implantátumot helyeznek a gerincvelőre és a benne lévő elektródák segítségével ingerlik a gerincvelőben lévő mozgató idegsejteket, ami az izmok összehúzódását váltja ki. A gerincvelőt a ’dura mater’ nevű hártya borítja, az implantátum pedig ezen helyezkedik el, vagyis epidurális (dura fölötti) helyzetű. Az ingerlés egy vezérlő berendezés segítségével kapcsolható ki és be, az elektródák egyenként programozhatók és így például a járás során szükséges aktivációs mintázat is (többé-kevésbé) reprodukálható, vagyis a normális járáshoz hasonló izomösszehúzódások idézhetők elő.

Idén három különböző kutatócsoport is beszámolt az epidurális ingerlés, teljesen vagy részlegesen lebénult betegek kezelésében való alkalmazásáról. A legújabb publikáció szerint 5 hónapos kezelést követően három részlegesen lebénult betegnél sikerült elérni, hogy minimális segítséggel tudjanak járni a laborban. Ketten járókerettel saját otthonukban is képesek voltak közlekedni.

Érdekes módon a kezelést követően az elektródák bekapcsolása nélkül is jobban tudták mozgatni végtagjaikat a résztvevők, ami arra utalhat, hogy az ingerlés hatására átszerveződnek a gerincvelő hálózatai és ennek köszönhetően újra elérik a céljukat az agyból induló mozgató parancsok. A jelenség hátterében álló konkrét idegrendszeri mechanizmus egyelőre még találgatás tárgyát képezi, de a betegek szempontjából fontosabb, hogy a módszer által felcsillant a remény a bénult, érzéketlen végtagok működésének bizonyos fokú helyreállítására.

Több infó itt.