Ételfüggőség?

Talán az ünnepek végeztével még aktuális a Nature Neuroscience januári számának egyik témája, az ételfüggőség. A kutatók egy része szerint a kábítószerek és a magas energiatartalmú ételek által okozott viselkedéses és fiziológiai elváltozások közötti hasonlóságok arra utalnak, hogy a cukros, zsíros finomságok az addiktív drogokhoz hasonlóan függőséget alakítanak ki.

Az addiktív kábítószerek által okozott viselkedéses elváltozásokat a megerősítéses tanulás jelensége és a kapcsolódó kísérleti technikák révén tudták kimutatni a kutatók. A megerősítéses tanulás lényege, hogy egy bizonyos viselkedés gyakorisága megnövekszik valamilyen megerősítő hatására. A megerősítő lehet például élelem, víz vagy akár a párzás lehetősége is.

opcond
Forrás

Egy klasszikus elrendezésben például az éhes patkány megtanulja, hogy egy kar lenyomásával táplálékhoz juthat, így egyre többször fogja lenyomni ezt a bizonyos kart. Ebben az esetben a táplálék a megerősítő, vagy jutalom, de az idők során az is kiderült, hogy az ilyen természetes jutalmak mellett más dolgok is szolgálhatnak megerősítőként, például az agy bizonyos pontjainak ingerlése vagy egyes kábítószerek. Az önstimuláció jelensége, vagyis az, hogy az agy megfelelő pontjainak elektromos ingerlése szintén megerősítőként szolgálhat, arra utal, hogy a megerősítők vagy jutalmak mind ugyanazzal a központi idegrendszeri mechanizmussal fejtik ki hatásukat. Mára már azt is tudjuk, hogy ezen agyterületek működésében a dopamin nevű jelátvivő anyagnak fontos szerepe van.

Az addiktív kábítószerek (pl.: ópiátok, kokain, amfetaminok) hatásai jól körvonalazhatók a viselkedés szintjén a megerősítéses tanulás elméleti keretei között: a kísérleti állatok egyre intenzívebben hajlandók dolgozni (mondjuk pedált nyomkodni) azért, hogy hozzájussanak a kábítószerhez, illetve általában egyre nagyobb adagokat fogyasztanak belőle, sőt fokozódik az önstimulációs korlátuk, vagyis nagyobb feszültség szükséges ahhoz, hogy az önstimuláció hatásos legyen. A dopaminerg jelátvitelben is jellegzetes változásokat okoz a fent említett kábítószerekhez való korlátlan hozzáférés: megváltozik a felszabaduló dopamin mennyisége és lecsökken a dopamin-receptorok száma bizonyos agyterületeken.

2010-ben Johnson és Kenny eredményei vetették fel, hogy a magas energiatartalmú ételek az addiktív kábítószerekhez hasonlóan módosítják a viselkedést és a dopaminerg jelátvitelt is. A kísérletek során a patkányok egy része korlátlanul hozzáfért például szalonnához és cukormázhoz és ezeknek az állatoknak folyamatosan gyarapodott a testtömegük, fokozódott az önstimulációs korlátuk és a (2-es típusú) dopamin receptoraik mennyisége is jelentősen lecsökkent.

Azóta számos kutatást végeztek, amik a dopaminerg rendszer működése és az elhízás közötti kapcsolatot firtatták embereknél. Ezek egy része alátámasztja azt az elképzelést, hogy a magas kalóriatartalmú ételek ugyanolyan idegrendszeri mechanizmusok révén alakítanak ki függőséget, mint az addiktív kábítószerek. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy jelenleg is vitás kérdés a szakemberek között, hogy van-e létjogosultsága az ételfüggőség koncepciójának.